HTML

a blog

___a figyelem. akarom, félem. imádom____ a szerző: túl önreflektív, túl harmonikus, túl szenvedélyes. körúti kis vörös.

Asszociáció itthon, tévézés közben 2007. I. 29.

körúti kis vörös 2007.02.01. 18:00

Azt mondja a tévé – mily meglepő – hogy kicsiny tépázott drága országunk nemzetközi hírneve s saját lelki egészsége az ősz óta s főleg most van mélypontján.

Tudom, tudod. Rossz – rossz. Hogy kellene változtatni? Hogy ne fájjon – úgy globálisan – magyarnak lenni.

S ugyanakkor, azaz most, én, kis senki, csepp a tengerben, kicsiny tépázott drága országunk egy választópolgára a sok közül, most vagyok lelki egészségem csúcspontján. (viszonyítva az eddigiekhez – utólagos megjegyzés)
Tisztába jöttem valamivel. Nyugodt vagyok. Valami megváltozott bennem. Van valamim, ami nektek, sokaknak, nincs, valami furcsa képesség arra, hogy letisztítsam zavaros belső folyamataim.
S hogy kellene ezt nem megváltozni hagyni? Mert most nem fáj, sőt, nagyon jó Lolának lenni.

Furcsa párhuzam. Félek, elkiabálom, mégis le kell írnom, talán az a ráolvasás legutóbbi lelki mélypontomon, talán az, az…

Tiszta minden. És olyan nagyon egyszerű és jó.
Ugye, kedves?
„szép ez így csak kéne még valami hogy teljes legyen a kép”

Meddig még?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr494340256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.