szégyellős exhibicionista

első benyomásaim a notebookba, onnan meg a kukába kerültek. nem illik na. egy tanárról.
de most itt lesz.

először kaposvár. már sötétben rohantam mirella után szokás szerint. s csak két ember, egy kicsi, egy nagy, s csak a szemét érte fény. szemembe nézett. huncut tekintet. egyetlen pillanat s már némavinnyogásban pattanok mirella mellé, "láttad?ki ez a szexisten?" tippeltük, hogy ő az a tanar, akit vmi miatt idősebbnek képzeltem, de nem az, s persze ő volt az.

aztán ambivalens benyomások. gyönyörű, tényleg gyönyörű szemek, szép mosoly és az a fajta nézés, ami azt mondja "IGEN, ÉSZREVETTELEK, TE NŐ VAGY, AZ ÁM, DE MÉG MENNYIRE!"
de nemtetszik a sokatiszunk-aztánnyíltszínenmeredakukinkacsajunkra dolog. (abban a notebookosban szerepelt az a mondat, hogy "ha ezen objektum engem tüntetne ki ilyen szemmellátható figyelemmel, az kevésbé zavarna", de tudjafene, a közszeméremsértés nem az én világom-pár éve:) )

csapatépítőjáték. zene,séta. megáll a zene, aki eléd kerül, beszélgess vele, míg csend van. érdekelne valami, feléje orientálom a mozgásom. meg is kérdem, de ő "oké, majd azt is elmondom, de előbb válaszolj, neked van barátod?"mondom nincs és a másik kérdésre nem is emlékszem, csak a rendellenes szívverésem rémlik.

jó volt reggelente álmosan meglátni belépni mindig ugyanabban a típusú göncben. az a buta mellény, úristen le se szakad róla, mint zsinkáról a lajbi.

a barátnője utál, pedig azt hiszem kedves voltam vele. mindig utálnak. lehet, hogy megérzik?

utálom a nézéseit. pancser leszek tőle.

tegnap mutatom neki, mit dolgoztunk eddig, mondom, mi lesz még. "már így is jó." nyugtat meg és hosszan, nehezen a vállamra teszi a kezét. ugh. ugh. ugh. hasi légzés lola, nyugszik.

ha órát tart, leveszi a cipőt.

nemrég lehet a csajjal. tegnap alighanem a volt nője (nagyon szép, indiánszerű, karakán, asszonyi test,)tört rám meló közben, meg se lepődött. "munkatárs?" kérdi, valami félszegséget nyögök, ami így az azóta megtudottak fényében félreéérthető lehet. bemutatkozik. én is. később valami kalapot hoz, LL felteszi, kinevetem, nő :"csomó ruhád még nálam. mikor viszed el?" hoppá.

arról, hogy miért fogalommagyarázat.
én csak úgy mondom, A Telivér Férfi. nemtudom, van-e, de ha lenne, a szótárban ezen szócikk mellé odafotózhatnánk. bár a negybetűs Férfi mellé is. titokzatos. sosem mutat magából semmit. soha. de érdeklik az emberek. imádja a nőjét, látszik rajta, (az mondjuk fura, hogy olyan nagyon kislányos a csaj. gyerekteste van. az előző megugye... a változatosság gyönyörködtet)de minden Nőt észrevesz azért. Sokat, rengeteget látott és tapasztalt. messze országokat járt be. dr meg docens meg minden, és mégis Ember. ritka.

mindenféle flessek a fejben vele, róla. jajj.
amúgy nem csinos nagyon. de tetszik. nagyon.


persze nonszensz hogy valaha is valamit is.
sajnos. nagyonsajnos.




WG