HTML

a blog

___a figyelem. akarom, félem. imádom____ a szerző: túl önreflektív, túl harmonikus, túl szenvedélyes. körúti kis vörös.

part1: újra játszol. part2:mentálszex

körúti kis vörös 2010.05.23. 12:05

elnézést a kihagyásért, itt vagyok, itt vagyok, pörgés volt, aztán otthon voltam, aztán megint pörgés - hát elmaradtam. ha idő volna is - a kedv hiányzik. bár írhattam volna, írhatnék a mindennapok örömeiről - szorongásairól, sikereiről - sikertelenségeiről, és főként arról a lelki hullám- és szellemvasútról, am ezek között kanyarog. biztos nagyon posztmodern lenne, és önreflektív. életem, mint az egyszeri népmese, jó is minden, meg nem is; boldog is vagyok, meg nem is; szeretnek-szeretek is, meg nem is. nehézségeim félelmeket szülnek, pozitivitásom mégsem hagyom szűnni. mégis, az őszinteség megkívánja, hogy leírjam: kicsit aggódom hogy az univerzum/Isten/tudatalatti jelez valamit, ami ellen sem védekező mechanizmusaim, sem ezoterikus gondolatok nem védenek: merthogy olyan kérlelhetetlenül igaz, hogy pragmatikus próbálkozásaim az átprogramozásra hidegen lepereg róla. eh. majd kialakul. és jó lesz, tudom. így. vagy úgy.




na de hogy írjak valami izgalmasat is (a közönségért életemet és véremet) a tegnap éjjeli buli azért elementáris volt. több konklúzió is volt: 1) egyes lányok olyan szépek, hogy az már-már unfair a természettől a többiekkel szemben 2)minden intellektualizáltságom ellenére tudok még úgy bulizni, mint egy rocksztár 3)nyári hónapokban ne költsek alkoholra, ugyanis egyrészt nem hiányzik a hangulathoz, másrészt pazarlás: kiizzadom, semmi hatás.
és egy kis mentálszex:
van ez a srác - az egyetlen finom darab a társaságból.
olyan...
eszméletlenül...
kívánatos...
...
"a szemed... a szemed!" - hjaj... hányszor írtam erről, mennyire ismerem már a Vágy elméletét! hogy megkívánni egy embert egyetlen pillanat... hogy látom magam előtt, hogy érzem kezemben, ahogy simítom végig a testét. a finom karjait, a szexis hátát, a tarkóján a sörterövid hajat, a kicsi kis fenekét. mindene... olyan [minden ...-nál a nyálam nyelem] ... falatnyi... egy tökéletes adag a fiú. gyönyörű a szeme, kisfiús vonásai között ott bujkál a kissé csinált titokzatosság és a teljesen autentikus erotika is. ... amitől - mert imádom a kettősséget ugye - megborzongok és muszáj felszisszennem ha elmegy mellettem. ez a szerepjátszó, enyhén feminin, túl fiatal - túl egyszerű(nek látszó) kis Fiú (mert nem férfi, annyira igazi Fiú, esszenciálisan fiú-szerű) olyan, ... mint egy kicsiny, ám különleges desszert. édes-kesernyés csokoládéhab. lassan, puhán, álmodozva kiskanalaznám be. hagynám, hogy elolvadjon a nyelvemen.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr874340865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

körúti kis vörös 2010.05.23. 12:05:00

rajta vagyok, Macsusom, hogy karjaim közé kaparintsam :D ha csak egy buli erejéig is :D
Manóóóó, te meg válaszolj az sms-emre :D vagy ímélben elérsz :)

Anonymous 2010.05.23. 12:05:00

Jajjj milyen szépen írtál a fiúról...hát ettől sztem forrócsokivá válna a karjaid között ez a kis bonbon!:)
Macsus voltam:) Puszi:)

szrjudit 2010.05.23. 12:05:00

Nyami, étvágyat csinálsz.. És engem érdekelnének azok a bizonyos hétkoznapi hullámvasútak, jaj de kéne már találkozzunk, tudom, nem rajtad múlt a múltkor sem... Itt vagyok, olvaslak, újra...