HTML

a blog

___a figyelem. akarom, félem. imádom____ a szerző: túl önreflektív, túl harmonikus, túl szenvedélyes. körúti kis vörös.

Vonaton III.

körúti kis vörös 2007.02.01. 17:57

Szemben a fószer befejezvén a Magyar Nemzet mai számát, a Demokrata című hasonló hangulatú csoda átnyálazásába kezdett.

Szarügy, Lola, ez a te emberismereted eldobható, mint a pillepalack, amit oly szorgosan gyűjtögettek a koliban.
Amikor a zilált, izzadt, vonatlekésésmiattaggódó kis buksidat bedugtad a fülkeajtón, szabad helyet és egyéb információt kérve, még milyen szimpatikusnak találtad ezt az enyhén gergelyróbertszerű figurát.

Sajnos, mert aki ennyire nem tud meglenni az aktuál-elb@szott-„jobbközép”-de-inkább-csak-elb@szott-politika nélkül, annál rezeg a léc erősssen, ezt be kell látni.

Kezén gyűrű, tisztes családapa, nyilván a Nagycsaládosok Országos Szövetségének is tagja a Fityesz mellett. A nyakában valami hiperronda nyakék villog, tökéletesen nemilleszkedve az összképbe. Egyébként teljesen átlagos, normál testalkatú fickó, ha leszámítjuk az említett gergelyrobi-beütést, s a finom görögösséget az arcán. Tényleg szinte idegesítően normál. Nem is érdemes foglalkozni vele tovább.

Jó ez a vonatonírás, tetszik.

Vegyük a többi utastársat. Mellettem a hölgy, már nem csaj, még nem néni, vagy csak korán ráncosodó huszonéves, de nagyon rejtélyes. Randa a cipője és a mobilját szorongatja, ő az egyetlen, aki nem csinál semmit, csak néz ki a fejéből/a vonatból és gondolkodik, legalábbis reméljük a legjobbakat… Nagyon kevés cucca van, a táskája sportos, trendi. Semmi extra. Gyanítom, igen ritkán vonatozik, nem illeszkedik ebbe a hangulatba, ahova mindenki könyvet, újságot (fakultatíve Élet és Irodalom, HVG, Cosmopolitan, Rubicon, FHM, Magyar Nemzet+Nemzeti Sport, Népszabadság, Móricka), fülbedughatós zenét, tanulnivalót, laptopot, uzsit (esetlegesen fent említettek mindegyikét) hoz magával, de legalább egy nyeszlett kis ásványvizet. De nála semmi, csak a mobil, meg a trendi táska.

Szemben a lány eszik, a fene a pofáját, délelőtt tízkor ettem és az már barátok között is kilenc és fél órája volt, így most szívesen vennék egy, az övéhez hasonlatos kis szendvicskét. Csak úgy emlékeztetőnek a gyomorom számára, hogy igen, létezik. (azaz nem kell ezt hanggal és görccsel folyton tudtomra adni)

Na mindegy, lássuk a lányt elvonatkoztatva a kajától.
Ziher egyetemista/főiskolás. Utazótáska, szemüveg, vastag, lefűzött tanulnivaló - > félreismerhetetlenül azonosítják a típust. Jótanuló, anyu-apu kedvéért / saját boldogulásáért tanul, nyomja, felelősségteljesen, nem nagyon jár el, gondolom a zéró smink – tíz éve divatjamúlt cipő mondatja ezt velem. Debrecenbe megy. Vagy oda vagy onnan jár Pestre. Kis szelíd, egyébként kedvesnek tűnő, csak kissé ízetlen lány.

Most – Szolnoknál19:38 – kiszállt a másik kettő, A Fideszes Faszi meg a Rejtélyes Rövidhajúnő. S itthagyának minket édeskettesben a Nagyontanuló Natúrlánnyal.

Nincs most több írnivalóm a szemközi natúrlányról. Vegyük hát a zseniális, csodálatos, imádnivaló Pozsgay Péter Professzor Piciszivemcsücskét, akinél nemcsak előadást hallgatni élvezet, de még félévi vizsgazéhát írni is.
Cinikus: „ez az ország legjobb egyeteme, viselkedjenek így kisasszony” és ironikus: „felsőoktatás, tudják” és beszól: „szőkeciklonok, az összeborulást, esetleg ha befejeznék”… Zseniális, imádnivaló, ilyen szintű észt akarok én is. A legnagyobb az volt mikor közölte hogy ne aggódjunk, nem fog itt senki pótvizsgázni, hisz, úgymond: „csupa kitűnő koponya ül itt.”
Ja persze, koponyának kitűnő lenne egy-kettő, szobrászati mintadarabnak mindenképpen, a csontokon belüli tátongó űrt ott agyaggal töltenénk ki… de itt, még ezek az ostobák sem hagynák szó nélkül az efféle bánásmódot. Óh, hol vagytok, ti szabad, lázadó művészetis évek!!!

---

Közben szóba elegyedtem a natúrlánnyal. Kissé befásult a lelkem. Állatorvos lesz, negyedéves, siófoki, a pasijához megy Debrecenbe. Kedves, ahogy azt gondoltam is, kicsit tényleg beleszürkült az életébe, nem érzi magát túl jól Pesten, nehéz neki az egyetem, nem segítik otthonról, diákhitelből él, fáradt, zuhanyra és fésűre vágyik. Fura, hogy pasihoz megy, vagyis nem is fura, csak én nem így képzelem el a pasimhoz érkezést optikailag.Ugyanis a nem túl nőies holmikat és zérósminket, mint ablaknyitás céljából felállás közben megfigyelhettem, extra Bridget Jones-méretű tundrabugyi egészíti ki és fejleszti az elvárható legrandizósabb csajdíszletté. Na, ami tuti, hogy a fent említett lapok közül a Cosmopolitant igen ritkán lapozgatja ez az egyes barátaim által természetes szépségnek aposztrofált kedves leánytípus. A tanulság az, hogy nem csak tangában élet az élet (Például a legtöbb férfiismerősöm biztosan hasonlóan vélekedik…már ami a tangabugyi hordását illeti…)s továbbá tundrában is lehet pasizni (Bridgetnek és ennek a csajnak pölö bejött).

Egész jól elbeszélgettünk. És arra jutottam, hogy vagy én vagyok túl optimista, vagy ő volt nagyon nem az, de abszolút az van vele, hogy nem tudja túlzottan észrevenni az öröm lehetőségeit.

Mondták már, hogy ilyen szempontból meglepően kiegyensúlyozott vagyok. Én nem vagyok ebben ziher, de hagyjuk is. Ahogy ezt az írást is, ez a papír nem érdemli meg, hogy ilyen rondán írjanak rá. Így befejezem.
21:23

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr484340255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása