HTML

a blog

___a figyelem. akarom, félem. imádom____ a szerző: túl önreflektív, túl harmonikus, túl szenvedélyes. körúti kis vörös.

Akik voltak II.

körúti kis vörös 2007.06.29. 22:18

Ketteske:

Na ha valakire, rá nagyon nem vagyok büszke, sőt, nemhogy pillanatnyi elmezavarnak, de durva őrültségnek, öntudatlan, nem beszámítható állapotnak tűnik a dolog. Most lehet röhögni, micsoda társadalmi érzékenység, mert ez is fogyatékos volt kissé, szintén kisegítős. Nagyon ciki. És szefós volt ugyan de legalább még szép se volt. Krisztián. Jaaaaaaaaaaaaaaaj, de vérciki. Őt meg én szedtem fel, azám, kemény voltam. Izé, ilyen sörfesztivál volt és rendkívül népszerű voltam aznap este, több kis pasi is engem akart volna. (itt kitétel, egy későbbi sztorihoz, itt ismertem meg igazából t.z.-t, együtt buliztunk, őrült volt és jóképű, de akkor még nagyfiú hozzám képest) Szóval szeptember volt, 25-e, és nekem másnap volt a szülinapom, és mindenki engem akart aznap este, istennőnek éreztem magam, ritka csodaestek egyike... ez a kis balfasz meg le nem szállt rólam, addig meddig nem engedtem neki.ja, és járni kezdtünk. Tartott is egy hosszú hétig. Olyan unalmas és ostoba volt, hogy sírni tudtam volna. És nevetségesen csókolt. Annyiban merült ki a dolog nagyjából, hogy így mintegy é betűt formálva kinyitotta a száját aztán a többi szerénységemre volt bízva. Kaptam tőle egy szürke kiselefántot, ostoba, és egy zacskó mézesnegrót. Tudnivaló, hogy utálom, a szagától is rosszul vagyok. Most akárhogy töröm a fejem, nem bírom felidézni, hogy dobtam ki. De egészen pocsék volt és még az előzőnél is égőbb. oh, még egy apróság. a kis görény ekezdte terjeszteni rólam a falu fiatalsága körében hogy én így meg úgy milyen pózokban és mennyiszer és hol és hogyan csináltam neki ezt-azt. nem kamuzok itt, így tudjátok, szó sem volt ilyesmiről. fúj. vele? na meg tizenhárom évesen? (oké valakinél ez nem probléma, nálam az volt, meg még ma is az) ja és mivel a falu olyan amilyen, természetesen visszajutott hozzám a dolog, kicsit berágtam. egyik tajparaszt osztálytársam, aki amellett hogy tajparaszt volt legalább testépített, tartozott nekem eggyel. én meg elmeséltem neki ezt a kis pletyka-dolgot, mondván, ha még egyszer hallok ilyesmit, esetleg igénybe venném maffiózó barátai segítségét. ő meg csak önszorgalomból elkapta a gyereket a tizennyolcaskocsmában, kecsesen felhelyezte egy fogasra, és lágy hangján kilátásba helyezett nála némi testápoló velneszkúrát (akkoriban még nem is volt ilyen szó...) amennyiben még egyszer kiejti a száján az én hamvasártatlan nevemet... így végződött a történet. azóta előre köszön, mire rendszeront egy hűvösen rajtaátnézés a válasz.
(amúgy a múltkori posztomban emlegetett brutál izzadságszag épp tőle származott…)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr634340374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása