kellene írnom ugye
de egy kicsit zavart vagyok
nem akarok gondolkodni
most megnézek egy filmet
miért kell bekapcsolni az agyamnak olyankor amikor végre egyszer nem konspirálok és csak úgy magában tudok szemlélni egy kurvaannya eseményt és nem akarok mögöttes tartalmat meg hátsó szándékot keresni mert olyan istentelenül gyanakvó meg túlmatekolós vagyok hogy ele kell őrülni

itt jegyezném még meg továbbá azt is
hogy:
- mindenki bassza meg
- l. huncut szemecsillogása kell. most.
- missönzkámplítid, kettőből kettő vizsgám ötös a héten. well done, lola csak így tovább.
- jajjdekivagyok.

legalább nyolc tankönyvvel, öt dvd lemezzel, ét férfiinggel és anyukám karácsonyi ajándékával megrakodva milyen mókás lesz hazamenni. ami feldobott, most elgondolkodtat, úgy, hogy rágom magam és gyűlölöm érte. tudod mit? te is basszad meg.

és most mesterséges hangulatfokozás:
amerikai história x

bcs az ünnep előtt ilyet írni, de kiborítottuk ma magunkat módszeresen. pedig egész nap jókedvem volt, csak estére túl sok l. és holleanyó és tegnapestetúlspilázás és hideg.

(de azért: l., te voltál a legjobb a héten, imádom a szemed ahogy nevetsz. forrózuhanytl meleg-puha ölembe húznám a mókás kis koponyád, úgy gyógyítanám a szemedből ki a pirosat. egyszer még, meglátod, elkuncogom magam, amikor azabizonyos állandó ruhadarab végre lekerül rólad általam. annyira gyűlölöm a középszerű kis menyasszonyod, hogy az valami keresztényietlen és este alvás előtt zsolozsmám, ne őt, engem. de remélem boldog vagy ezzel a kis semmivel. legyen elég. vagy legyek elég. neked. pont.)




olyan összevissza vagok mint egy avantgarde festmény a végkiárusításon. épp úgy is érzem magam. foltokba száradt rajtam az egyenetlenül felvitt festék, lent, hol nem vesz észre senki, vagyok a falnak támasztva.