szégyellős exhibicionista

Általános iskolai plátóik Sokévig nem volt semmi komoly. Vagyis nem meglepő módon beleestem néha emberkékbe, álljon itt a nevük: kettő db István, ó, az egyik nyíregyházi volt, menő srác, idősebb is, jóképű és a saját szájával mondta ki, hogy tetszem neki, de nem volt…

Ketteske: Na ha valakire, rá nagyon nem vagyok büszke, sőt, nemhogy pillanatnyi elmezavarnak, de durva őrültségnek, öntudatlan, nem beszámítható állapotnak tűnik a dolog. Most lehet röhögni, micsoda társadalmi érzékenység, mert ez is fogyatékos volt kissé, szintén kisegítős.…

jaaaajde nincs semmietetem a kukacokatmármint azokat, akik engem zabálnak(bézétől lopott duma)holnap pestkapcsolatkoncertmariccossalhemingwayt olvasoksokkal kevésbé borzasztó, mint mondtákvoltam szerdán lacizni, újra együtt a nővel, ritáztunk is, olyan egyformák ők.rita tesójánál…

Egyeske: Nemegészen tizenhároméves voltam és állandó résztvevője az általános iskolai sulidizsiknek, imádtam. Buliztunk egy kis barátnőmmel és amikor hirtelen váltott a zene lassúra, szólt valaki a hátam mögül „táncolsz velem?” ugh… sosem lassúztam azelőtt s ez az…

nem mondom hogy rosszcsak éppen magányososbalzsamos a a levegőjól tűröm a hőséget (pesti betonsugárzás után smafu)zöldek a fűfabokrok az udvaronés virágzik a kedvenc kaktuszommindig van mit ennimég válogathatok is:-) elkényeztetettt picsanagyjából azt csinálom óldéj amit…

az ificentrumban netezek, mert nincsmásés a helyi tinisztárkák dalai szólnak.tudjátok vannak itt ilyen technikai feltételek, hogy elég jó stúdiókörülmények satöbbi.és néha ezeket a csodákat kell hallgatnom.most az ütött szíven, hogy két tizenhatéves srác énekel valami…