persepolis jó, tessék megnézni. elbájoló, szép kép-zene, elgondoló.
hosszú séta a tolditól a deákon át ki a dunapartra le végig a közgázig ahogy elsodor a szélvihar és lök lök lök lök előre menj menj menj gyorsabban menj.
ujjongsz, erősebb, jó ez, istenkísértő idő, tomboló víz-szél, majd' felborít, rohansz előle-általa, jó.
aztán bementünk, rosszullettem, gyomrom-szívem se jó és mindig az ajtót figyelni, csak kuporodni vágytam, összegubózni csöppre, nézni egyirányba vagy behunyni a szemem, nézni a szemhéj sötétjét.
vele lenni akartam, akarok most is, összehúzódva melegben, puhán, simulni csendben.
aztán most bebújok egyedül a friss ágyba, imádom mikor így hűvös a takaró még, a festék is a szememen marad, hajnali ébredés, zötykölni el magam, hol éhesek a szemek, oda.
lássalak holnap? félek egy kicsit.
szélfútta poszt
2008.01.27. 21:46
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr474340499
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.