szégyellős exhibicionista

oldalt szól a tegnap beleszeretett vodku együttes
grat és köszi... nektek is jó volt ahogy láttam.

ádám még mindig egy rémisztő őstehetség... csak tudnám, miért nem ő az énekes?

árposz! imádlak! ja hogy te is? remek. mi így imádjuk egymást első látásra.

undoríTom hajnali mesterkélt műmájeráradata inspirálóan romlott... színesben, szélesvásznon látni a szemében az összes megalázóan embertelen perverz és fetisiszta gondolatát. jópont(!): lefegyverzően bókol. határozottan tapasztalat-értékű egy ilyen furán visszataszító emberrel találkozni. szegény csaj. megértem. ez a féreg épp az a fajta, mint a heroin. undorító, beledöglesz, te is látod, ahogy pusztít, percenként, megaláz, de nem tudod abbahagyni. ült a nő a szomszéd széken, és nézte, hallgatta, ahogy két órában csak nekem szenteli figyelmét a pasi, akit valami megmagyarázhatatlan okból szeret, én meg belemenve a játékba adom alá a lovat. közben néha odavet a csajnak egy-két megalázó szót, tudván tudja hogy hatami pozícióban van, csicskaként, szolgaként kezeli a csajt aki meg akárit megtenne érte. fúj. de határozottan szórakoztató volt. mintha valami vámpírfilm főhősével oltottuk volna egymást pirkadatig.

alvás után az élet határozottan élvezhetőbb. és bármilyen érdekes előadáson lekoppan az emberlánya feje ha alvás ghelyett bulizottn az éjjel

sosem lehet elégszer újradefiniálni magad és a szerelmet.

holnap hazamegyek.