HTML

a blog

___a figyelem. akarom, félem. imádom____ a szerző: túl önreflektív, túl harmonikus, túl szenvedélyes. körúti kis vörös.

Melegfilmes hét

körúti kis vörös 2008.12.03. 20:51

avagy Férfiakt és egy csepp Brokeback Mountain




melegfilmes hetem van asszem. a brokeback mountain után most végre megnéztem az oly régen vágyott férfiaktot. és hát... vegyes érzelmeim vannak.

mert hát ugye köszönettel tartozom a rendezőnek, akarom mondani az operatőrnek, merthogy képi megfogalmazásában ez egy káprázatosan gyönyörű film. egy ilyen magamfajta művészléleknek, aki ráadásul nő, elég pozitív élmény a szépen fényképezett test. pláne férfitest. az ilyenért mindig hálás vagyok, többek között ezért szerettem az őfelsége pincére voltam című csodaszép jíri menzel filmet, csak épp abban nők voltak gyönyörűen fényképezve, szóval a hatás korlátozott. mindegy, eltértem. szóval gyönyörű a film, a szó szoros értelmében, azaz látványilag.

belbecs ugye... na itt már vannak gondok. sok, túl sok helyen hiányzik az ok - okozat viszony, nincs magyarázat történésekre, ami nem is lenne gond, kellően ködös a fogalmazás, csak hát ugye itt az okozat többnyire a szeretkezés, és ahol kimarad az ok, azt hívjuk filmen úgy, hogy pornó. na most ez pornónak szofisztikált is, meg unalmas is. nekem pornóban legyenek például testnedvek, idegesítő kamerábapillogások meg cici meg pénisz. ebben egyik sincs.

nem is tudok fogalmazni annyira megzavart ez a film. de ez pl hibája volt a brokeback mountainnek is, hogy ti. nem ismertük a motivációkat. persze nem kell magyarázat a szerelemre, a megkívánásra meg pláne, mert az anélkül is jön, de egy filmen, lett légyen epikus műfaj, szerintem, kellenek a történetbe az irányokat jelző, vagy legalább sejtető nyilak. nem kell ez szájbarágós legyen, egy három másodperces közelivel, svenkkel, mittudomén, azonnal érzékeltethető a másik megkívánása. itt kiváló az operatőr, nem kétlem, hogy képes lett volna erre. de ez az apróság itt kimaradt. helyzet: fiatal férfiprosti idősödő pasi lakásán, ügyesen helyezkedett, úgy került ide. (már az sem derül ki, miért és mikor választotta ki a srác a pasit aznap esti partneréül, de mindegy) a férfi italt kever, mire készen van, a fiú meztelenül, hadrafoghatóan várja, bár mindketten szeretnék, itt még nem történik semmi. reggel azonban igen, indok nélkül, mint az első reggeli vizelés, pikkpakk megtörténik az aktus, gyors, és szinte érezzük a megkönnyebbülést. s aztán - némi társadalomkritika után - egyszer csak elhangzik a következő dialóg:
- de hát nem szerettél belém?
- de igen. beléd szerettem.
mikor? hol? mitől? azt nem közlik velünk. viszonylag fontos lenne tudni, mert enélkül csak egyszerű ingerkielégítésnek tűnik a sok gyönyörűen ábrázolt aktus.

végig megmarad ez a zavaró momentum. a ködös hangulat, úgy képileg, mint tartalmilag, hatásos lehet azoknál, akik erre vevők. én nagyon vevő vagyok, tetszett is, csak hát nem hozott közelebb a motivációk megértéséhez. és itt nem arról van szó, hogy én, a kutató, vizsgálom a homoszexuális szerelmet, mint egy fehéregeret, és hogy ezt nem értem meg a filmből. én, mint a kutató, vizsgálom a szerelmet, mint olyat, és nem találom a válaszaimat. értitek mi a problémám? egy kiadós análszexért nem borítja fel az ember a rendszert az életében, azért nem hasonlik meg önmagával. a szerelem, az odaadás az, ami miatt felborogatunk dolgokat. itt a szerelem stimmel, csak nem tudjuk mitől. amúgy a brokeback mountainben se tudtam. hideg van odakint, ergo beinvitálom a sátorba a munkatársamat, ergo dugunk. he? és mikor, mitől kívántuk meg egymást, hát, ezt nem tudjuk meg. én elfogadom így a filmet (mindkettőt), csak hát mégis...
néztem a minap a lolitát. régesrégi film, még anyám is csak tervbe volt, amikor készült. a kiscsaj nem egy különösebb rejtély, nem egy amelie poulin, vagy edith piaf, nincs benne semmi izgalmas, egyszerűen csak izgatóan gyönyörű. és én eskü alatt vallanám, hogy a szépségbe bele lehet szeretni. ajvé. itt a filmen még három kép a fiú pőre testéről és kész, érjük. vagy, legyen mondjuk a fő motívum az, ami a film kb. másidik harmadánál el is hangzik, hogy "ennek a kis kurvának én vagyok mindene". ez még jobb, öregedő sikertelen íróember, tutijól beleszerethet abba, ha valaki a rabszolgájává teszi önnön magát. javaslat: három kép az önmagát kiszolgáltató fiatal srácról, ahogy rajongó szerelem ül együgyű vonásain. (példák lophatók mondjuk a kilenc és fél hétből...)

summa summarum: szeretem én ezt a (két) filmet. csak épp nem azért, amilyen, hanem épp annak ellenére. eleve elrendelt barátságaim, szerelmeim vannak ilyenek, szóval kapcsolatunk örök lesz, és determinisztikus.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr594340665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.