szégyellős exhibicionista

na de ezúttal már megint télleg:

azt írta ez a drága jó ember - szabadnapos csúf arkangyal Martin Lee Gore valamikor 1984-ben (amúgy: 1984, érted...)

"You've got to work hard,
you've got to work hard
If you want anything at all
You've got to work hard,
you've got to work hard
If you want anything at all

Nothing comes easy
It never will
Nothing comes easy
But a broken will

You've got to work hard,
you've got to work hard
You've got to work hard,
you've got to work hard
You've got to work hard,
you've got to work hard
You've got to work hard,
you've got to work hard"

na nem éppen a legszofisztikáltabb dalszövegeik közül való, de jelen élethelyzetemben sokszor hallom felsejteni mindennapjaim háttérdallamaként ezt a kis repetitív csodát...
hát istenbizony minden megvan ebben a melóban, amitől tudom hogy nem nekem való - unalmas, monoton, mechanikus - de Isten a tanúm, jó vagyok benne.
nem is én lennék...

mindegy, na, kell a pénz. máshova meg most épp nem kellek. csak az az egy zavar hogy arra a nyeszlett pár órámra amire szeretnék, azokra sem tudok bejárni.