szégyellős exhibicionista

nem tudok elemzést, kritikát írni az Avatarról. pedig szeretnék. de legyen elég annyi, hogy bármilyen jól érzem magam ebben az életben, ha lehetne, fenntartások nélkül feladnék mindent, ami emberi létemből fakadó siker és boldogság, és minden ingó- és gyarlóságom…

három darab mexikói lány ül a szobámban, spanyolul hadarnak már jó ideje. meglehetősen sokat beszél kettő, a szobatársam velük, a barátaival sem beszédesebb, mint velünk. igazából úgy tűnik, azért jöttek, hogy az egyik lány felüljön a netre, a másik enyhén horkolva aludt…

valami értékes és szép dolog nyílik bennem, bennünk. egy igazi, izgalmas, kincset érő új Barátság fejlődik. örömteli folyamat mindkettőnknek, azt hiszem. az őszinteség, aggodalmas törődés, érdeklődés, és intelligens, ellentéteket is megtűrő eszmecsere talaján állva…

hjíííaranyos meg kedves ez a mexikói szobatárs, meg fürdik is... de azért tölthetne kevesebb időt is a szobában. most pl, amikor az Edit barátnőmmel történi fényesnappali üvegboros szeszelés közben jól felhúztuk magunkat (mindig szex a téma, nem értem, miért...), igazán…