szégyellős exhibicionista

felírtam egy cetlire, betettem a tárcámba:"kapni olyan valamit, ami sosem volt neked- ahhoz olyan dolgot kell csinálnod, amit sosem csináltál"ennek a filozófiája mentén cselekszem.

egyre több szállal hagyjuk összefonódni a sorsainkat, és olyan szép ez, mint egy tökéletes tavasz kezdete, mikor a márciust még szidod, hogy mikor jön már a melegebb, naposabb, rügyezőbb, fénylőbb, igazibb. pedig ez a március is olyan igazi, olyan klasszikus. hidegek még a párák,…

fekete és ragad, nagyon erősen ragad. sűrű, sötét, ijesztően erős, érezni még benne ősi eredetét, a kötést a föld mélységes gyomrához, ahonnan származik.(nyolc-kilenc éves lehettem, kaptam egy rikító, sötét ciklámen színű melegítő együttest. elképesztő menő volt.…

a gyengédség, a törődés e puha takarója, amibe lassan, sunyiskodva beleburkoljuk egymást. ez. na ezt nem ismerem, ez egészen új.