- egy tánc emlékére -
"keress párt", s hogy akkor
félszegen rád néztem
bevallom, nem volt
teljesen véletlen
veled akartam táncolni valamiért
és meglepett és ijesztő volt az egész
először is az, ahogy
addigi erőd és
oly szilárd akaratod
önszántadból feladtad a kedvemért
szelíd erők győzelme volt
minden mozdulat
és tükreimben
megnézted magad
vajon amit én, azt te is megláttad-e általam?
és szerepcsere: most én leszek pici
és jobb is így nekem
hogy szelíd
irányításod követhetem
és hogy nyugodt erődre bízhatom magam
kuporgásomból kibontogatsz
gyengéd-türelmesen
és félek mégis
felemelni lesütött szemem
pedig felnézve megszületni kezd egy apró csoda
eltűnik a zene, és mindent kizárva
csak ketten vagyunk
négy percnyi
kötelék, összeláncolódunk
kulcsra záródunk, mint titkos kis szoba
s lépéseink tökélyét nem érti most az agy
meg hogy honnan ez az öröm
és ha még nem
mondtam volna: köszönöm
akkor is, ha nem látlak többé soha
.
.
.
- utóhang -
leülünk. izzadó tenyér - csontszáraz torok
és rád nézni nem nagyon merek
hallgatom titokban lélegzetvételed
s ujjongok kicsit, hallva, mennyire zaklatott
