szégyellős exhibicionista

És fázunk. Most is. Mondjuk most azért mert ebbe a zidióta gépterembe mindig klimatizálják a hideget és lolácska volt oly zseniális hogy zokni nélkül, úgy ahogy kikelt délutáni majdnemszundikálásából az ágyból lejött kicsit interaktívkodni... de meg egyébként is meg kell fagyni. Vettem is ma ennnek örömére a keletiben a kínaiaktól egy suhi-pufi-de-elég-tűrhető-csinci dzsekit. Nagyon mai... nem is lesz a kedvencem, majd jól veszek egy csajszis-egyetemistás szövetkabátot, főleg mert kedvet kaptam a csoda gólyabálunkhoz... így az előzetesek alapján állítólag tök klassz lesz, asszem a végén még elmegyek és részt veszek...


Ma is sokszor eszembe jutott Etus. Anyuka azt szokta mondani, ugyanolyan a kezem, mint az övé volt, meg ha valamit a konyhában csinálok, akkor állítólag pont úgy nyúlok mindenhez, mint ő. Amikor meghalt, utána gondolkodtam sokat azon, hogy ő volt az, aki elkerült otthonról Pestre és jól is alakult az élete, ameddig... és hogy én vagyok a következő a családból, aki Pestre jöttem szerencsét próbálni, érdekes párhuzam... remélem semmi valóságalapja nincs.

Olvastam Tamara blogját és egyrészt fergeteges, ahogy ír, másrészt felebarátiatlanul irigy vagyok rá... majd egyszer én is bepróbálkozok külföldiával... ha lesz pénzem, meg bátorságom, meg egy partnerem hozzá, mert egyedül nem biztos, hogy merném... de milyen jó lehet! Nekem Olaszország épp megfelelő úticél lenne, persze. Még midig imádom. Sokszor eszembe jutnak az ottani fények, színek, ízek, illatok... arcok, szemek. Mi lehet ott az a varázslat a levegőben, ami a szemem elé valami csipkefinom rózsaszín "mindencsodálatos"-fátylat feszített? Lehet, hogy közünk lesz még egymáshoz...

apropó közünk egymáshoz: akiről azt gondoltam, így lesz, jelesül Balázs, nos asszem már megint pocsék volt a megérzés, mert nem keres egy ideje, nem mintha nagyon zavarna, de legalább a jópofizás szintjén maradhattunk volna, de még ennyi sem... mondjuk érdemes volna barátommá fogadni... jó ember, csak szegényt szerintem halálra ijesztettem... az vicces sztori volt, majd legközelebb leírom...

Na csakhogy az elmúlt hetek állandó témája is említve legyen: fejemből-kiverési prodzsekt sikeresnek tűnik, jelentem. Nem mondom, hogy nem rajzolódik ki előttem ar arca néha-néha, de végülis ez normális, mégiscsak megérintett a fiatalember ... mondjuk tulajdonképp nem tudom, mi fogott meg benne, talán az, hogy egy zseni... meg szirén is csak férfiben... na ezt hagyjuk. Nem lovalom bele magam. (pedig szívesen megtenném...vicceltem,kihagyhatatlan ziccer volt)

haha, be is fejezem, megyek zuhizni, mert elvileg ma Kajorral elnézünk a Filterbe, ahol igen remélem, találkozom néhány innen-onnan ismert régi bonanza cimbivel, mert imádom Évát, de lássuk be, nem az a tombolós típus, én meg szeretnék ma este tombolni... na pápá

Csúcspont: Ákos,Depeche,M+M,szemiotika-tanár
Mélypont:meghúztam a térdemben valamit tesin és alig bírok lábra állni...most is pl.