legyek
egy magányos kis
virág a sárban
szívem
összetiporva
hever az ágyban
kicsiny virág
és egy
kicsiny levél
apró
kis
tüske
a szívemhez ér
engem már túl régem emészt a bánat
nekem már ennyi is elég
minek
a keserűseg
minek
az álom
minek
a csalfaság csak azért
hogy fájjon
minek
tisztesség
és minek
erény
minek nevezzelek
tudomisén
bennem már elpattant egy húr
vagy az élet volt kegyetlen
vagy a szíved volt kemény
az a tűz még lángra lobban
felemészta szenvedély
ha te egyszer megbocsájtasz
s visszajössz hozzám
lelkemen az ajtó nyitva
mert a szívem visszavár
magányos
szőke lány egy
motorbiciklin
én vagyok
pedig tudom
hideg van itt kinn
kabátom sincsen
és nincs rajtam sál
reszket a szívem
s a bicikli száll
kevés a szeretet ma
vagy az élet volt kegyetlen
vagy a szíved volt kemény
az a tűz még lángra lebben
felemészt a szenvedély
ha te egyszer megbocsátasz
s visszajösz hozzám
lelkemen az ajtó nyitva
szívem visszavár
(Napoleon Boulevard)
egy magányos kis
virág a sárban
szívem
összetiporva
hever az ágyban
kicsiny virág
és egy
kicsiny levél
apró
kis
tüske
a szívemhez ér
engem már túl régem emészt a bánat
nekem már ennyi is elég
minek
a keserűseg
minek
az álom
minek
a csalfaság csak azért
hogy fájjon
minek
tisztesség
és minek
erény
minek nevezzelek
tudomisén
bennem már elpattant egy húr
vagy az élet volt kegyetlen
vagy a szíved volt kemény
az a tűz még lángra lobban
felemészta szenvedély
ha te egyszer megbocsájtasz
s visszajössz hozzám
lelkemen az ajtó nyitva
mert a szívem visszavár
magányos
szőke lány egy
motorbiciklin
én vagyok
pedig tudom
hideg van itt kinn
kabátom sincsen
és nincs rajtam sál
reszket a szívem
s a bicikli száll
kevés a szeretet ma
vagy az élet volt kegyetlen
vagy a szíved volt kemény
az a tűz még lángra lebben
felemészt a szenvedély
ha te egyszer megbocsátasz
s visszajösz hozzám
lelkemen az ajtó nyitva
szívem visszavár
(Napoleon Boulevard)