na még pár ilyen és rendbe leszek magammal
sétálok a vilihez, hallom valaki nagyon szalad, arrébbmászok, elférjen, elszalad mellettem a pasi, arabos-törökös fej, megköszöni, tökéletes magyarság(lehet hogy csak kreol), rámosolygok, szalad tovább, sarkon megáll, rámnéz,
"ne haragudjon, nagyon csinos" - mosolygok, köszönöm szépen - vigyorogva bámul tovább "nagyon" - nevetek, oké. megy tovább, villamosmegállóba, én is odaérek, "remélem nem sértődött meg" "jaj, dehogyis." vigyorgok. hülye, ilyen kedves, mitől sértődnék. köszi, köszi. a lenőtt hajam különösen köszöni. na jó, biztos kisimultam az orcikerti sétában, meghát vadul bézéznek a szívfrekvenciáim, kiülhetett az arcomra. fel vagyok dobva.
tessék mindennap ilyen tök őszinte dícséreteket sugározni lolácskára.
amúgy meg: áradás... hallgasd.
kezemben a bőre, haja emléke, szívembe visszatért a bizonyosság. ő kell. ő lesz. ámen.
intcultcom
2008.03.21. 00:15
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr574340544
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.