minden úgy rendben van , rendbe jön ilyenkor. nem is éreztem semmi különöset, amint megláttalak, hisz miért lenne különös a világ legtermészetesebb dolga, hogy veled vagyok. csak... annyira szeretlek és ki tudja mikor látlak viszont. egész este semmi nem érdekelt annyira mint a négyzetcentiméterenkénti végigmustrálásod. és ahogy belemelegedsz a beszédbe, én nem tudom levenni rólad a szemem, mondjuk máskor sem. gyönyörű a tested, épp nekem való. izgalmas, és tömör és bizsergetően tökéletlen. búcsúzóul úgy léptél oda még gyorsan, mint aki utolsó pillanatban megérezte, semmi másra nem vágyom. gyorsan arcon csókoltál, erősen belédkapaszkodnom kellett, aztán a kezed fogtam meg még, te is. szeretek hozzád érni. leszálltál aztán, és az ilyenkor szokott ujjongás helyett most az üresség komolysága ült ki arcomon. implicite kommunikálsz, édes vagy és kívánatos, nekem. olyan egyszerű lenne. ahogy az is egyszerű lett volna, ha lelépek a villamos elé. rámszóltál, te szereted a szenzációt pedig.
nem tudom mikor látlak.
hiányzol,
szeretlek,
Lola
p.s.: beszélj hozzám franciául
nem tudom mikor látlak.
hiányzol,
szeretlek,
Lola
p.s.: beszélj hozzám franciául
