szégyellős exhibicionista

Huh... ezt meg tudnám szokni. Elementárisan jó hetem volt! Hétfő: húúúúúúúúúú
Kedd: nyugi szépség szeretet béke de hát hétfő-kedd benne a legutóbbi blogban..
Szerda: Médeia a Katonában, navajon milyen lehetett... +utána mélypont, mármint a kocsma a kálvinnál, kis elmélyülés Mirellával
Csütörtök: wawawawahhhhaaaa...
Legintenzívebb élményteli a tegnapi nap volt: egyetem, Herceg, aki kedves, színházjegyvásárlás, azaz öt diákjegy, azaz a névnapom egy Hamlettel ünnepeljük jövő vasárnap... aztán véradás, mint az emberiség jótevője, meglékeltettem magam, én esküszöm élveztem, de a testem nem annyira... kicsit szédültem...meg lement a vérnyomásom, produkáltam egy 68/36ot azért király vagyok érzem én ezt... kicsit fektettek, Mirella kicsit ijedezett, egyemmeg, Maricc vidámkodott, szinténegyemaszivét, aztán megetetett Mirella szentem, meg még ettünk is és kajáltunbk is meg hasonlók... segített. Majd, hogy M-nak ne kelljen hazamennie egy fertelmetességes szobatárshoz, kitalálták, hogy menjünk moziba. Hosszas viták után végül a Puskinba mentünk a Füles c. Woody Allen csodára... jó döntés volt... View Jackman... szép test szép hang, ahh... nem tudtuk feldolgozni a látványt így elmentünk a Zöld cirmicica nevű kedves kiskocsmába, ettünk, ittunk, és annyit ökörködtünk különféle angol és magyar szóviccekkel és álmodik a nyomorral, mint egy csapat szabdnapos bölcsész...
huh
kezdődik a szemiotika, mennem kell, du. folyt.köv.
pápá