olyan, hogy nézlek, (persze mediatizált kép, a kurva szakma) szeretlek, akarom, itt legyél, most, de nem vagy és ezt olyannyira nem lehet elviselni, hogy alvás helyett a hisztéria görcseiben dobálózik velem, didereg ez a nevetséges test, megijedek, ez már a veszélyes szint, magam se ismerem ezt az önmagam, órák telnek el álomtalan és kínoz, kínoz, hogy veled kéne lenni, te szeplőteli profán tökéletesség.
soha nem volt eddig szuicid gondolatom. azokat mindig hülyének néztem.
mentálhigiéné
2008.03.07. 00:31
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr104340530
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.