mert dé még írni is tud, ellentétben velem:
"Hogy az eszme rángat, ha a test már nyugodna, hogy minden mozdulatlan táncrakél, hogy sóvárgása a hősi nemnek elémbeágaskodik, mardossa a búbánat, ráülik a veréb, lassan levelethajt, körém meg rémületes hálót sző az idegbaj, a kelengyébebújt lidércnyomás, a keferágó manósereg. Huzatomvan! Magamban pörölök és némán fetrengenők. Mimerre elmondom, de nem hallgatja senki, magamban danolok, mint más tajtékos eszű félnótás állat..."
"Sejtéseim tótágasának erdejében vadászom bőszen az egyetlen létező valót, s lövök mindenre ami nincs odaszögezve. "
"Hajjj, csak egy kortynyi lécet, vagy deszkát adnál, szálkát mi lyukatütne, harsány éberségem álmosságosságba taszajtaná bele, hogy sülyedne ferdén, hahotán, kompótós szűzmária nyugodalmába. "
"Így add nékem át akár részletre, téháemmel ha kedvedtartja a részegítő csendet, penetráns zuhanást..."
forrás
ugyanaz jobban
2008.04.10. 20:18
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szegyellosexhibicionista.blog.hu/api/trackback/id/tr444340556
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.