szégyellős exhibicionista

Mert ugye folytatnom kellene a visszatekintős dolgot 2006ról de egyrészt nem hoztam le gépterembe a napóm, másrészt nincs kedvem.

Inkább csak úgy valami más...
Ma vizsgáztam statból, és hiperszar volt. Igazság szerint az volt a baj hogy a vizsgára készülés kurvajó hangulatban telt viszont kevésbé hatékonyan. Konkrét szerintem úgy meg fogok bukni mint ahogy a nagykönyvben írva vagyon, de mostmár hiába depressziózok ezügyben. Ergo leszarom. Majd összevontra csak alkotok valamit. Vagy pedig túfolok, de azt nagyon nem kellene.
Mert az szar.

Kezd ilyesztő mértékeket ölteni az alkoholizmusunk. A héten a csütörtök kivételével minden nap fogyasztottam valamennyi szeszt.Juj. De ez az én Editem hibája. Naná.

Ma aranyos jelenet a lassan törzshelyünkké avanzsáló Puskin Kávézóban:
kértünk Mirellával kétszer egy deci chardonnayt, mert mindig azt iszunk, meg valami kávé-tea-lötyit. Ezért aztán kértem -hosszas válogatás után- egy rumos teát. A pincércsaj enyhe szánalommal irányomban, hogy fényes délben alkoholt fogyasztok, ráadásul mindjárt kétfélét, meglepetten visszakérdezett: és azért a bort is hozzam ki? :-)

ÖÖÖ azt hittem, kedvem van ma írni de nincs.
Csak megzuhantam a stat miatt, kurva ciki lesz lemaradni minden barátomhoz képest, akik pedálok vagy mázlisták vagy istentugggggya.
Eddig középszerű nem akartam lenni mostmár fenyeget a lemaradás veszélye a nagy szellemi versenyben amit egyetemként aposztrofálnak egyesek.

Na mindegy. Most asszem megyek Edittel leinni magunkat a stat vigaszául...
meg ilyenek

cuppcupp

Hm... boldog új évet kedves blog és nektek is ott a názánál, akik a blogokat meg az íméleket figyelitek nemzetvédelmi okokból! Én magamnak tutira egy leginkább AKTÍV évet szeretnék és hát szerintem senki sem veszít vele ha a tietek is az lesz. szóval ámen

Szilveszteri buli négyes fölé.
Nem volt az az egetrengető vergődéses állatbuli, viszont jól éreztem magam. Ettünk, koktéloztunk, sőt vmi finn glögi nevű gyakorlatilag forraltbort ittunk, na jó én aszút is kaptam... meg beszélgettünk, derültünk a ruszkikon, táncikáltunk a büfé előtt kicsit, jó volt.

Ja még előtte. A vicces hogy tegnap kb délután kettőnegyven körül rengett a föld Gyömrőn, na és érezhető volt Pesten is még a koliban is, a humor a sztoriban az hogy én kb kettőharmincnyolckor léptem ki a koliból. Szóval a tűzeset után a földrengésből is kimaradtam... sebaj. tavasszal a duna úgyis idáig önt ki tuti.

Aztán gondoltam csinálok valami összegzést arról a régmúlt csoda 2006-ról... nosza
(források:-emlékezőtehetség>erősen károsodott ugyan<
-2006-os határidőnapló)

2005 dec. 31. otthon voltam, lévén felbaszták az agyam a csajok szokás szerint. Valahogy nem volt kedvem egy olyan bulihoz ahova esetleg mehetek, de nem hív a kutya se... de ezt megszoktuk. így aztán olvasgattam, tévéztem, éjfélkor magam ittam a köztársasági elnök beszédére, aztán kirohantam az udvarra a házi tűzijátékokat nézegetni. ennyi.

január eleje: naplómba semmi, de az tuti hogy szakmáztunk meg töriztem meg hasonlók.
A Büszkeség és balítéletet olvastam Austentől meg aztán a filmet is néztem, nagyon jó volt, Colin Firth egy szexisten volt... hm fürdőzős jelenet...nyamm

január 20. : a naplóm szerint rajzverseny volt a suliban, erről tiszta emlékeim vannak, vagy nem is, csak a második fordulóról, Edit néni tartotta, hozott sütit és Gabrielt rajzoltam közben meg a Patiencet hallgattam... klassz ja az első fordulón meg azt a nyálgép Sebestyént... brrr...megmasszírozás címén fogdosott meg hasonló földigiliszta dolgok... fujj

január 21 - 22. : jégtánc-műkorcsolya EB igen klassz volt. Plusi drága természetesen nyert, de Slutzkhaya se volt szar ahogy ezt megszoktuk már... a gálán ez a foggyos Plusi megint azt az elmebeteg SexBombot nyomta fergetegesen...

Január vége -február elején tuti szakmáztam kissé megijedve attól hogy nem készülnek el az érmeim, de akkor még a törire is szakítottam időt és haldtam is, de ez nem tarott sokáig...
ja meg anyelvvizsga ügyében szaladgálta,. hogy kapjak időpontot még tavaszra, de csak várólistára fértem fel. Gondoltam, nem is kapok helyet már, de akkor...

február 24. : megérkezett a papír, mehetek nyelvvizsgázni március 5-én, azaz volt egy hetem. Na akkor szépen félre mindent, semmi szakm a se semmi, csak a nyelvvizsgára tanultam+az idegbajtól hogy nem elég hogy tanulni kell, még diétázom is, úgyhogy szépen abba is hagytam ennek örömére.

március 5. : nyelvvizsga. Nem volt gáz, tudtam, a szóbeli is gagyi volt, csak az volt gáz hogy vizsga után mentem a buszhoz, szakadt a hó, beázott a csizmám, fáztam, nem is voltam túlöltözve mert úgy volt hogy kocsival visznek haza szóval szarnak fagytam. Bosszúból otthon irgalmatlanul bekajáltunk, husi, csoki ilyesmi, plusz a Száz év magányt olvastam, amit hát...

március 6-án a következőt írtam a határidőnaplómba:
MEG FOGOK BUKNI SZAKMÁBÓL B@SSZ@MEG!!!
Itt kezdődött a rémálom. A versenyfutás az idővel és a saját lassú munkatempómmal. Ekkor már két éremmmel készen kellett volna lennem, ehhez képest a kész érmeim száma ekkor nulla, négy töritételem volt kész és még Pistabácsinak is dolgoznom kellett egy serleget kellett csinálnom... tökéletes behavazottság és pánik. Király volt.

március 22. : ekkor készült el a Törőcsik-érem negatívja, ami később hosszú kálváriát élt meg... ugyanis hazahoztam, dolgozgattam a betűvésésen, készen lett és mit ad Isten? eltörtem a negatívot. Igen ügyesen. De mint később kiderült, nem maradandóan, Zagyvamester megszerelte, kiöntöttük a pozitívot és világbéke.

április 1. : Azon kívül hogy bolondoknapja és Zsuzsi szülinapja, meg az a fontos dolog történt, hogy megtudtam, hogy megtudtam, hogy sikerült a nyelvvzsgám. Arra konkrét nem emlékszem, hogy tudtam meg, talán netről de tököm tudja. Viszont meglett háléistennek, mínusz egy rakás szar a nyakamon...

április 5. : ogy.-i választások. nyertünk.

április 6. : az anyukám születésnapja! Hoztam neki rózsát, meg nárciszt is, nagyon örült neki a drága. Ugyanezen a napon ünnepel Ákos, a dráa és Szosznyák, a mester.

április 11. : Tali Suzieval. Nagyon jó volt látni, viszont lehangolt a tudat, hogy milyen orbitális szakadék van az ő és az én életem között... másnap erőssen ki is borultam ezen, rosszakat álmodtam és minden... igazi pánikroham volt. A menetrendszerinti, ami kb fél évente előjön.

április 23. : a választások 2. forduóján is a mszp nyert

Május 3-4.: Szerenád. Igazából kurva király volt. Első nap Vikárhoz mentünk, aki, elmebeteg lévén, egy mézeskalácsházban él egy olyan helyen, ami erősen kim eríti a külterületi lakott hely fogalmát. A házikót csak tarapjáróval, illetve kerékpárral, vagy túrabakncsban lehet megközelíteni... de klassz volt velük. Másnap Zagyvához mentünk, ott meg... gyönyörű volt. Ettünk, ittunk, az a lökött poénkodott, Annanéni tyúkanyó volt, szomrú, szép, nosztagikus alkalom. Rohannunk kellett Rityuhoz, aki arany volt, meg mindent megtett értünk, de mi Lacival bemondtuk az un almast mert haz kellett mennünk uccsóbusszal. Azért jó volt.

május 5. : a bankettünk. Életemben ilyen pocsék fos buliban nem voltam... ez minden

május 6 - 9. tanuljá vaze az emelttörire. megvolt. már amennyire 3 nap alatt fel lehet készülni.

május 10. : emelt szintű töri érettségi írásbeli, a körülényekhez képest jó volt...

(na jó itt elmegyek pihenni, holnap folyt.köv.)

Na mert olllllllyan rég írtam és mert hiányzott a kis grafomániám igen bébi igen kedves blogom te vagy az...
hol is kezdjem?

voltam a béesben ákikoncicsodaszexihuhuhúdenagynagykirályságossságon...
na igen. mit is mondhatnék? ez volt a legjobb. bébikém nem unta sőt. lehet hogy tetszett neki a tizenkétezer ember látványa... nem csoda h elment az esze így majd negyvenévesen, nemn lehet egyszerű ezt huzamosabb ideig egészséges lélekkel kibírni... azt a tudatot hogy ennnyyyi sok ember van aki szeret, ott van, pénzt adott érted, téged akar, látni és széttépni... könnyen hatalomvággyá alkíthatja az önkifejezés vágyát... de
részemről, sőt, Robi részéről i s, akit most is még szeretek a jegy-kegy miatt s egyebkent se utálom, sőt a kedve s új ismerős Hajni részéről is biztos tökmindegy.
amíg valami ilyet kapok két órában intravénásan hát köszönöm bácsi maradhat a plusz két deka azb arcán (mer az nagy valóban)
az egyetlen na jó kettő lözül az egyik hátrány a dologban hogy beengednek alkoholos befolyásoltságú és szélsőjobbos jelszavakat s egyéb bunkóságokat kiabáló "embereket" is...
Robit egészen felbaszták... nem csoda, meg a Balázs csaját is, olyannyira h kiment a koncertről... nem semmi
a násik rossz meg az volt h nem volt semmi innivalóm... a koncert háromnegyedétől kezdve erősssen koncentráltam hogy nem essek össze.

aztán
vizsga szocból kit érdekel? valamilyen lett. az esszéket hálistennek pont tudtam meg a többi sem mind volt gáz, végülis majd kiderül de nem volt nagyon savas

aztán hazamentem naggyon proli moszkvába menős nemzetközi vonattal...no komment
annyit csak h az utastársaim alig nézhettek idiótának - jogos egyébként - mert a 14karátosautót olvastam és tudjuk hogy Rejtő az Rejtő...
ja meg előtte voltam Mirellánál, a klasszul kinézős kurvafasza lakásban. ettem valami lövésem nincs mit de finom volt meg néztünk vmi csoda sorozatból részletet meg lizát is egyébként aminek a sztorija semmir sem haladt a három hónap alatt mióta nem láttam...

ja meg reggel Zsóka felkeltett erős volt és hősies és elmentünk józsira ancinak kabátér... meg Ricsikének tejkaramelláért... nyam

szóval nagy nehezen hazacsattogék
és mi vár a folyosón?
vaccccsssi új konyhabútor... na meg a vacsi új tűzhely a hátsóban... kicsit király mindkettő, meg jó sokba is került vagyis csak a tűzhely, az mocsok drága volt... de ha más anyukám három ember munkáját végzi... tényleg szép...már csak víz kellene, az maga lenne a csoda. ahogy ezt anyukám is megjegyezte keserédes mosollyal, mert azért ciki, nem kicsit. nagyon.

szóval az. aztán karácsony előtti takarítás bútorbepakolás, ilyenek, karácsony, klassz volt, nyugis, tévénézős, mint mindig. annyi hogy most szép volt a fa is, véletlenül. :-) na meg a cigánytehén miatt nem volt nagyszabású karácsonyi vacsi mert úgy volt h megyünk oda hozzájuk és nem főzzünk meg ilyenek erre mikor puccba ülünk h jönnek értünk, felhívtuk őket és nem jönnek, nem megyünk... király. jó, mert a tököm akart odamenni de minek cihelődtem össze fuxba meg minden.
viszont kaptam egy mp3lejátszót, tök klassz csak most épp elem kéne bele. ciki volt mert előadtam h az én karácsonyi ajándékom kicsit késik...egy rövidke hónapot... de tényleg semmi időm nem volt... meg nem is az a lényeg.

annyi a baj ezekkel az otthon töltött napokkal h szétzabálja az ember az agyát...
huh tényleg most is..
aztán még statoztunk Edittel, meg tali volt Adiügyben aki egy tünemény és szeretem ám, mert hogy ő az, aki, nem játssza a kikúrt agyát, mint egyesek. arra volt jó ez a tali h meggyőződjem újra mint eddig mindig, arról h ezek a lányok engem leszarnak de nem kicsit viszont engem hol érdekel, mivel kevesüket tartom igazán értékes embernek... : az, aki ha megkérdezi, hogy vagy, magáról kezd beszélni ; az unatkozó gazdaggyerek akinek annyira semmi baja, hogy csinál magának-Márk kettő ; hasonló...

mindegy szót se érdemel

ma visszajöttem Pestre, furcsa érzés, ha itt is jó, meg otthon is, akkor hol az otthonom...?

de gyönyörű volt...a deres fák az úton, mintha egyenként mártogatták volna ezüstbe mindet. a bokrakat jobban, a fenyőket kevésbé, csodaszép volt.

na jó, ennyi. Azt hittem, ha végre gép elé ülök, vmi jobb születik, de nem vmi klassz formában vagyok.
pápá

csúcspont: ma a fák+vettem egy szép kesztyűt+most meg elvileg szilveszter este van vmit alkotni kék
mélypont: kikúrt nehéz és sok cucc

És tényleg.
De a mai egy csodálatos nap. Két perce kapom a hírt hogy van ajándékjegy a holnap esti koncertre úgyhogy újra Ákos!!! Másnap vizsgázom de hol érdekel! Újra ott az ember előtt a végtelen könnyűség lehetősége...

Na de most funkcionálisan. Mik történtek, mióta nem voltam:
na
voltam Szegeden. Nagggyon szépséges város. A koncert namilyen lenne... JÓ
meglepően liberális beengedés, becsempészett nagyüveges ásványvíz és üveg(!!!) Jagermeister... na ez nem volt még soha. Mindig tüzetes( na jó annyira nem) táskaátvizsgálás meg hasonlovak... de itt nem ja és ELSŐ SOR!!!

Klassz volt.

Katánál is, akinek annyi rondaság után végre elkezdett megnyugtatóan jól alakulni a sorsa. Bróker lett a szentem és gennyesre keresi magát. Nem kicsit.
Meg a szerelem is nagy. Jól vannak ez a lényeg.

Aztán. Levizsgáztam szemiotikából. Egész jó. Négyes lettem, ami klassz egy ötkredites tárgy esetében de lehetett volna ötös is, főleg mivel tök sokat tanultam rá. De csókoltatom Esztinénit így is mert kurva nehézre csinálta meg a zht. A zh maga hármas lett de az első zhval+a vicces referátummal együtt négyesre zárt le a kedves.
Kicsit bánt, mert a kedveseim( Marica, Mirella) mindektten ötösek lettek és ez kicsit felebarátiatlanul irigységgel tölt el. Gyarló én, fujj.

Apropó felebarát. Etika na az lesz még egy csoda. Bementünk az utolsó etikaelőadásra, szétuntuk, vagyis csak szétuntuk volna ha nem lett volna nálunk szemiotika ill. szociológia könyv... mindegy. A gáz az hogy jan10én vizsgázom és nincs könyvem. Ami meg azért gáz, mert Mirella most vizsgázott le négyesre belőle, holott ő épp etikából oktv győztes na sebaj, azt mondta, hogy ennek a homcsinak csak az lenne talán ötös ha az illető kábé elmondaná a tankönyvet csak rövidítve. így lófaszt se érek a Mirella tételeivel, amit pedig ideadna a drága, szóval lőni kék egy etikakönyvet lassan.

Apropó Mirella. Voltunk a Hamleten újra. Tök jó mert immáron asztalközösségben élünk Balázs Zoli meg én mivel vittem egy almát és csutkára beküldte az egészet... ahh a szexistren, már megint fergeteges volt, a színészek fáradtak voltak, így ő vitte a hátán az egész darabot, persze.
Aztán Hamlet után a metróhoz rohanvást csak úgy sportból szívattuk a hercit, pontosabban inkább Mirella bosszúból az elcseszett csütörtök délutánunkért...
Aztán másnap ftt után megmagyaráztuk neki, miért kapta, ennek örömére eljött velünk a puskinba ami egyébként kezd a kedvenceink közé befurakodni, főleg mióta tudjuk hogy van egy csinossegű pincérfiú is... hm... khm...

Egy kedves, szende, vicces, elég okos fiú és láss csodát minden álarc és megjatszás nélkül. Ilyet egyébként még nem láttam... fura. Ő meg minket lát furának. de elég róla mert megtalálja a blogom aztán itt azt hiszi beleestem, pedig ettől a lehető legtávolabb állok.

Na ha már belesés, hát ez a disznó Attila kiborított már megint. Csak tudnám, miért akkor fűz, amikor nem jöhetünk össze, akko miért nem fűzött amiko ott laktunk egy utcányira egymástól??? Pedig lenne kedvem...

Aztán mi is még.
Ja voltam otthon, tök jó volt csak anyukát láttam keveset. Még mindig reggel héttől este tizenegyig dolgoztatják. Tökfáradt. De csinálja meg minden egyem a szívét, miattunk, miattam.

Volt Tamara&Angi üdvözlő welcome party. Jó volt, csak az volt gáz hogy kb egy órát voltunk ott mert az uccsóbusszal haza kellett jönnöm. Vááá, megszoktam a pesti éjszakai buszkényelmet.

Ja megtaláltam újra Bajzáth Petit, szexi volt és asszem így új verziómban én is tetszettem neki, de tök fásult meg fáradt a srác, azt hiszi, huszonkilen évesen már öreg mindenhez... pedig jaj de nem, nekem pl lennének ötleteim ránézve, a perverz állat... jessz

meg ilyen kellemes dolgok történtek, rendbetettem otthon a házat, sokat ettem, főztem, ilyenek, tanulgattam, és a hülyegyerek Attilán járt az agyam, mert nagyon piszkálja a csőröm... hm.
Suziera is gondolok mostanában. Nagyon hiányzik.
Etusra is, mert ő is. Csillával beszéltünk róla sokat hétfőn, mikor otthon voltam... nem volt jó...

Na lassan befejezem, mert megyek tanulni szocot péntekre és hoplnap de. józsira megyünk, este meg ugye a nagyarcú koncertjére, szóval bele kő húzni emberesen.
Ja tegnap este Moszatoztam, forraltboroztunk a mélypontban amit szeretek, mármint a mélypontot, na jó a forralt bort is... beszélgettünk. Jó volt annak ellenére hogy bűntudatom volt hogy nem tanulok hanem jól érzem magam...

Ja még fontos. Csontig benyaltunk Forgácsmesternél, mert az egyrészt jól jön, másrészt meg megérdemli, mert egy egyetemi tanár akire úgy fel tudok názni. Csábítgatott minket hogy jöjjünk masterre, hát ja mennénk, aztán majd meglássuk... már miatta megérné+azt mondta, ha elvégezzük a MA-t, nem csak okleveles kommunkiátorok, hanem trénerek is leszünk, ami anyagi és hangulati szempontból sem lenne szar nagyon...

és az is fontos hogy ma csodaszép az idő

és most nyomás tanulni!!!
csók
Csúcspont: mittomén, most elvagyok
Mélypont: bűntudat

Panteista, mert minden csodaszépség, mint tudjuk, Isten alkotása. És görög, mert a szépség egészen elkápráztatja.

Jut ez eszembe arról, hogy pénteken és szombaton a Jóisten még utoljára a behavazós-havazós-hideg-fázós-diderrhidegséges téli idő előtt megvillantotta nekünk kincses idejét... pénteken valami extraordinöri csoda volt odakinn. Reggel hajnalban mikor az ember tesiórára igyekszik a Mányokira által a mi fővárosunk szívét jobb s bal kamrára illetve pitvarra osztó szebb napokat látott folyóján, na ottan történnek a páratlan szépségek. Itt kell megjegyezzek egy fontos dolgot. Miszerint soha nem akarok olyan befásult pesti lenni, hogy állok a vilin, nézek ki a fejemből és nem veszem észre micsoda napmegszépítő dolgokat látni, ha az ember nem csak néz, de lát is. Ugyanis köd volt. De olyan ami jótékony tejfelt húzott mind a közgázra mind a műegyetemre és a hidakból sem látszott semmi. Mintha csak valami vattacsomóban utaznánk, kérem szépen. És a vatta, mint tudjuk puha és ölelő. Miért ne burkolóznék bele?

Aztán.
Vége a tesinek, az ember megy vissza csoda-Budáról fess-Pestre. Na és itt kell észrevenni a gyönyörűséget. A köd felszállt de csak annyira hogy a közgáz teteje továbbra sem látszik valamint, mintha csak lenne ott valami, ami megköti, a Szabadság és az Erzsébet híd között megmaradt a vattatejfölkupac. Ettől aztán az van, hogy az Erzsinek csak a gyönyörű fehér oszlopainak teteje kandikál ki a ködből kábé úgy, mint a Himalája teteje a felfők fölött. Zseniális.

Na ezt láttam. Tessék örülni és máskor kinyitni kis szemeket kidörgölni belőle a háromnapos csipát és kinézni a vandálállatok által napjaink ikonjaival telekarcolt busz/villamos/troliablakon mert azért még kilátni két teg között és örülni. Örülni hogy amint Ákos mondá: "szíved a tömérdek szépségbe úgyis belészakad..." Mert igen. Mindig. És kíméljetek meg a nihilista megjegyzésektől. mert most igazam van.

A görögség most nem téma. Tény. A szép nem ereszt el. Soha. Nem tudok betelni vele és bámulom csak, gátlástalanul és önfeledten. Csináld utánam. Megszépíti a napokat. Meg is keseríti, mert kitör mellette az emberen a gonosz gyarló birtoklási vágy. De ez nem fontos.

Pápá
Lola most búcsúzik mert főzni megy és különben is tiszta ferences szerzetes hangulatban vagyok... biztos uncsi. A múltkori poénkodós blogom dícsértétek, na ez most nem épp olyan lett de a mérleg billen egyet és íme. Ja ma névnapom van, és este Hamlet és utána Edittel elvileg pezsgőzünk. Jóóóóó

csúcspont: Erzsébet híd nagyon szép volt
mélypont: már megint nem szemiotikázok...

-akkor, drágám, én egy ballépés vagyok?
-nem, kicsim, te kettő

kedvem volna írni
csak nem jön egy rím, ni

mit is írjak kedvesem
nem ettem ma rendesen
(hú ez nagyon varródanis)

így hogy nincs rím
mit tehetek
kínrímekkel teleteszek
egy kevéske költészetet

húha ez már nagyon gáz
milyen jó hogy épp nem fáz
om

tárárá

tárárá

hja zsír. az sülne. nem keves. de süti ám a nyavaja. ha ez esetleg elipszilon, akkor szorri. most csak így kedvem támadt írni, pedig semmi extra mondanivalóm nincs. mondjuk tegnap este buli volt oszt még jó is vót. itt volt Marica, ittunk varázsbort, ettünk csokit, szaloncukrot, ittunk vodkát, házibélizt meg forraltbort is, ami egyenlő a varázsborral mert tunniillik, a varázsbor azért varázs merthogy nem rúgik be tőlllle jaz ember lyánya hanem a lábába megy a pia és ugrabugrálni meg táncikálni meg szaladgálni meg mindenféle antik görög nimfákhoz és faunokhoz hasonlót csinálni támad kedve... kirrrááálly... téélleg. meg folyton virul mint pina a lavórban. de nem viselkedik csúf alkesz picsaként csak kedves mosolygós hevönájszdéj fejet vesz fel. nonsztop

borozgatásról juteszembe: itt megjegyzem, a blekbördös Máténak olyan hangja van, de olyan hogy az a nőnemű tuti frigid akinek nem kell tőle helyből bugyit cserélni. vagy vmi hasonlóra tuti kedve nem támad... extraordinöricsudaszépségesenmaxiszexi... mármint a hangja, ezt kiemelném. bár Máté maga sem mondható egy rondaságnak azt még nem is hülye mivel mingyá két egyetemre jár egyszerre h ne unatkozzék a szentem... meg az is látszik rajta hogy úgy van mint egy tipik rokkzenekarifrontember: minden csaj rámozdul nem kell sokat melóznia egy-egy görbe félóra-pásztoróra sikeréért... hihi... szóval kikapós legénke... amúgy székelyesen

pasikról újabb asszociáció: Attila drága. vele, vagyis inkább róla (sajnos,nem vele) álmodék az iccaka... hót gáz még álmomban sem jöhettünk össze... ja előtte iccaka meg Herciberci volt valami kisérőm álmomban mint vergilius az odüsszeiában... csak vmi józsipiacszerű helyen mászkáltunk meg színházban voltunk meg kézenfogva rohantunk a metróhoz. meg ilyenek. ari volt. mondjuk élőben is az a disznaja.

szóval Attila. bassza a csőröm bevallom. mert már megismerkedésünkkor is voltak szexista megjegyzései de nem ennyire direkte nekem címezve. meg van vmi speckó kisugárzása is, pedig hát nem épp az a kigyúrt férfiállat akikre előszeretettel mozdulok rá meg nem is egy partiarc akivel pedig jó lenne... meg minden. igen, ateszhez kedvet kaptam, nagyon is ... ha már itt tartunk vannak még pár ilyen pasik most pl a depesmód bármely heteroszexuális tagja jöhetne, esetleg ugyanez a jútúból és a varsói szerződés bojzból szintén... huh... épp a home-ot hallgatom szexihangú martingore előadásában koncertfelvételről, nem szar, és depeskoncertre akarok menni, MOST!!!

ma egyébként csak a tökömet lógattam egész délután, mivel délben keltünk mariccal... egy ágyban, fiúk, lehet álmodozni... jók voltunk:*-)
szóval fájnöliájfáonddetájbilonghíír... depessel szólva... azaz ma pakolásztam, ruhát, amit utálok, kávéztam és nem tetszik ez a karaván, megszoktam a hangulatnevűt és így azután ez a karaván elég beton... meg fogat mostam, sokszor mert nem volt vizem és kénytelen voltam vmi körtelének csúfolt lötyit inni ólldéj. meg zuhiztam egy laza félórát és testápoltam, és körmötvágtam meg ilyenek meg sütöttem tojást meg ettünk Robival meg szidtuk stipit meg vártuk a koncertet na ilyenekkel cseszem el a napom meg takarítással, pl most épp ázik a kuka mert olyan büdös volt már h még jó h nem rúgtam be az este mert kb kitaccsoltam volna tőle szóval ezekkel elkúrom a napom és ezért nem tanulok annyit mint pl Mirella.
de majd olyan is lesz... Ádámmal és Robival élve. Ádám, eszembe se jut hetek óta:-/
ilyen vagyok látjátok

tegnap este egyébként a varázsbor hatására képesek voltunk a lenti dizsipartin vergődni vagy két órát, ami hihetetlen tekintve h a fejem fájt attól a zajtól... mer nem zene az is tuti
meg Imi is drága volt. jah volt a fejemen egész este két világító piros ördögszarv... ari voltam ám... :-)

inyourfavouritehalflight...
meg még nem is tudom mit akartam írni
ja h semmit?
akkor talán abba is hagyom
pápá
Csúcspont: borocska, éneklés, satöbbi
Mélypont: ZAJ

Nem kicsit. És rettegek. Nem kéne elbaszni semmit. Eddig azt mondtam, ha statból átmegyek, mindenből átmegyek. Már ebben sem vagyok ziher. Mert mért gondolnám, hogy az egyetemi oktatókba szorult némi emberség. Mert oké az írásbeliken talán nem szopathatnak, de van két szóbelim... ráadásul etika, amire egész évben nem jártam és lehet hogy az a szende Toronyai nem is olyan szende ha vizsgáztatásról van szó... és fogytárstöri, amin a hölgy, aki vizsgáztat, állítólag egy agresszor, főleg ha leány vizsgázókról van szó... bár előadáson jófej, kivéve, hogy elalszol a monoton hangjától...

BRRR........ NEM AKAROK MEGBUKNI!!!
Hogy adnám be ancinak? Úgysem fogná, hogy egyetemen bukni nemcsakhogy átlagos, de még majdnem kötelező is... brrr...

aztán, felvettem a vizsgaidőpontjaimat... nem ugrok ki a bőrömből. Minden vizsgám tök jól van elosztva, csak a filot később tették fel, és csak úgy tudtam felvenni, hogy filo jan9 dél, etika jan10 kilencharminc... necces.

Mindegy. Ma este elvileg buli. Jön Maricc. Mondjuk nem vagyok vmi partihangulatban. Edittel sokat beszélgettünk ma és nem volt feldobva. Kavarás. Meg nemtudom, úgy el vagyok kenődve. A legjobb úgyis a vasárnapi színház lesz Mirellával, Maricával, annak pasijával és Szőke Herceggel. Hamlettel!!! Nyami. Balázs Zoltán. Csak annyi hogy épp emiatt nem tudok hazamenni a hétvégén pedig jó lenne. Utána is csak szombat reggel, mert jövő péntek szemizéhá utána meg indexbeírás. Viszont szombaton meg haza kell menni, mert jönnek haza Tamcsiék, és szeretném látni a hülye mázlista picsákat. Bár, én sem panaszkodhatok. Jó itt. Csak ugye ahogy írtam a múltkori kis versemben:

Hát mit is írjak? Mit is írhatnék? Arról a koncertről? Mit is lehene írni? Huha. Nem volt szar. Vagyis egyáltalán sem volt szar. Vagyis olyannyira nem, hogy már-már jó volt. Jó volt. Azaz elég jó. Naggggyon jó. Finom. Állati. Király. Aztabazmeghűdekikúrtkurvabetyármetálállatfuckhihetetlen. Olyan. Nagyon. Nem kicsit.
Megaállati. Rapszodikus. Csoda. A hirtelen váltásaival. Az őrjöngéssel. A könnyes szemekkel. A döbbenettel, hogy ilyen is van, istenem, mikre képes nem vagy... na meg hát izéni ööööö nem tudom.
Sosem tudtam megfogalmazni az ilyesmit, ha valami jó. Akkor mit mondhatnál annál többet, mint JÓ. Akármi. Csak jó.

Várom Szegedet. Itt egy összefüggésecske bújt meg...



Na jó, a koncert utáni csövelés nem volt egy léányálom, a cék a vonaton szintén nem villyanyoztak föl a végtelenségig de kit érdekel bármi a világon egy ilyen csoda katartikus élmény után. Bármi lehet. Még, akarom, újra és újra...
ahhh... gépszabadság szól a fülemben...ezzel kezdett a disznaja... ahhh
beteges hogy nem tudjuk megunni a buziját...
huh
pápá

csúcspont: _1 2 0 c s o d a p e r c_
mélypont: séta fel-alá egy rohadt kihalt cívisváros kihalt főutcáján fáradtan fázva fájó lábbal szomjasan álmosan és teleszaladt hócipővel(de kitérdekel 120csodaperc után)

A legfontosabbat.
Holnap koncert!!!
Ákos!!!
Énekel!!!
Nekünk!!!
Manó!!!
Kajorék!!!
Srácok régről!!!
Tömeg!!!
Ákos!!!
Afterparty!!!
Albertirsa!!!
Ahhhhh... ahhh... ahhh...

Volt a mai napon is sokminden. Mikor az előbbi blogot írtam, kissé felbasztam az agyam. Ok a következő, felmegyek iwiwre, önnek tizenegy üzenete érkezett, villog a kis piros boríték, hű, mondom, de népszerű valék, erre a helyzet: 11ből 10 lánclevél, abból olyan is volt, amit egy ember háromszor küldött el. Nem nagyon érdekel, hogy ki mit szól hozzá, de ekkora orbitális kibaszott segghülyék hogy a jó picsába lehetnek??? Egyik típus az ingyen-laptop-csak-regisztrálj-most című, a másik a szegény-kiskutyák-küldd-tovább-mert-ha-nem-mindet-megölik-holnap (ez a kedvencem, mivel már kábé augusztus óta kapom meg rendszeresen) aztán most olyan is volt, hogy a-szerelmed-holnap-elhagy/meghal-ha nem küldöd-tovább-huhuhúúúú... ja és olyat is kaptam, hogy ha-továbbküldöd-az-iwiwnek-teszel-jót-mert-gyorsabb-lesz-tőle-és-még-meghívót-is-kapsz...
mondjuk belépéskor kiveri a szemed a gépház üzen ablak, melyen közlik, hogy simán kapsz meghívót, csak kérjed és ne küldj tovább semmi ilyesmit... de midegy. Csak az baszott fel, hogy Andi szobatársamnak épp a tegnap csesztem le a fejét, hogy minek küld nekem ilyesmit, és ne tegye és különben is hogy lehet ilyen hülye, de úgy tűnik, nem használt mert ma megkaptam tőle is a laptopos kurvavannyás üzenetet. Oké, ez a blog valami szépirodalmibb témára született, de ez nagyon felcseszett, ezért írtam róla ily kimerítően...

Aztán, más.
Médeia
Egy ráalvás kellett, hogy leülepedjen bennem a dolog, és csütörtökön a Szőke Hercegnek tudtam csak megfogalmazni, hogy milyen volt.
Olyan volt, mint egy epigramma. Rövid, tömör és csattant... szó szerint és képletes értelemben is. Utána a kocsmázás meg kifejezetten jótt tett a lelkemnek. M-t megrohanták az emlékek, érthető okokból, ami azt illeti, engem is. Mindig igyekszem elkerülni az Etusra való gondolást, de akaratlanul is elő-előhozza az agyam, vagy a szívem. Nem akarom kiélni ezt a gyászt, mert nem hiányzik, hogy fájjon, így inkább ha eszembe jut, gyorsan valami szépre igyekszem gondolni, mint a gyerek, ha rémálomból ébred.

Brrr... hagyjuk.
Aztán a tegnap este. Az jó volt, bár kissé költséges. Majd vhogy megoldom a jövő hetet, nem sok pénzem van, de megleszek. A sok kávézózás viszi egyébként a pénzt. Mert a mozi az csak egy. Na meg az meg is érte. Kibaszott jó filmet néztünk ám. Mondjuk W A egy idióta, ezt már eddig is tudtuk, de hogy valaki ennyire hülye legyen, az egészen elképesztő... Hugh Jackmant következetesen elneveztük View Jackmannek és nem is tudom miért. :-)
Sajnos az est további alakulását nem részletezhetem, mert kérem azt nem lehet leírni. Közösen megállapítottuk, hogy rég volt ilyen kjó esténk és értem is miért, mert ugye amikor három kábé hasonló érdeklődésű kábé hasonló korú csaj összeül, annak nem lesz jó vége. Elég annyi, hogy az est a sírvaröhögés, az álmodozás, a szóviccek, a sztárférfiak elképzelt szopatása és újabb sírvaröhgések köré szerveődött...
És itt az est kulcsmondata következik:
"sometimes you can't make it on your own"
:-) aki ott volt érti.
Mai nap meg tesiztem. Mit tesiztem, sumákoltam hátul a sarokban. Jó volt, mert kábé ötször annyian voltunk, mint eredetileg, lévén ma volt az utolsó pótlónap. Így az embertömegben valahogy nem volt feltűnő, hogy kábé 40%on csinálom végig az órát. Mondjuk máskor sem szól be. Most mondjuk az volt a gond, hogy a szerdai stretching nem tett jót, azaz még most is majd szétszakadok, és nem kis erőfeszítésembe kerül összezárva tartani a combjaim... meg menni sem nagyon...inkább...

Szemiotikán kissé megrökönyödtem. Hogy lehet valaki ily mértékben bunkó? De majd felteszem az óravázlatokat... viccesek.
Huh, ennyit írni
elég is lesz belőlem. Bár ezt a sort úgysem olvassa senki, ennyire nem volt érdekes...
pápá
csúcspont: hétfő, előadás - szerda, színház - csütörtök, mozi,macsek,visongás
mélypont: nem bírok menni

Huh... ezt meg tudnám szokni. Elementárisan jó hetem volt! Hétfő: húúúúúúúúúú
Kedd: nyugi szépség szeretet béke de hát hétfő-kedd benne a legutóbbi blogban..
Szerda: Médeia a Katonában, navajon milyen lehetett... +utána mélypont, mármint a kocsma a kálvinnál, kis elmélyülés Mirellával
Csütörtök: wawawawahhhhaaaa...
Legintenzívebb élményteli a tegnapi nap volt: egyetem, Herceg, aki kedves, színházjegyvásárlás, azaz öt diákjegy, azaz a névnapom egy Hamlettel ünnepeljük jövő vasárnap... aztán véradás, mint az emberiség jótevője, meglékeltettem magam, én esküszöm élveztem, de a testem nem annyira... kicsit szédültem...meg lement a vérnyomásom, produkáltam egy 68/36ot azért király vagyok érzem én ezt... kicsit fektettek, Mirella kicsit ijedezett, egyemmeg, Maricc vidámkodott, szinténegyemaszivét, aztán megetetett Mirella szentem, meg még ettünk is és kajáltunbk is meg hasonlók... segített. Majd, hogy M-nak ne kelljen hazamennie egy fertelmetességes szobatárshoz, kitalálták, hogy menjünk moziba. Hosszas viták után végül a Puskinba mentünk a Füles c. Woody Allen csodára... jó döntés volt... View Jackman... szép test szép hang, ahh... nem tudtuk feldolgozni a látványt így elmentünk a Zöld cirmicica nevű kedves kiskocsmába, ettünk, ittunk, és annyit ökörködtünk különféle angol és magyar szóviccekkel és álmodik a nyomorral, mint egy csapat szabdnapos bölcsész...
huh
kezdődik a szemiotika, mennem kell, du. folyt.köv.
pápá

Most tiszta csendes szeretettel és nyugalommal vagyok tele. Semmi zavaró tényező... oké, azon kívül, hogy fenn vár a fini vacsim...:-) Nem tudom, mitől van, de van. Lehet, hogy Szoszimester üzenete, lehet a csodaklassz tegnapeste, vagy Sienkiewicz vagy tudja fene.

Volt ez az előadás tegnap. Ja mert igen, aszittem, ma lesz, még jó, h beállítottam a gyengébbek kedvéért kitalált emlékeztetőmbe h szóljon és szólt is fogyasztás társadalomtörténete előadáson. És így együtt mentünk hárman, Maricc, SzőkeHerceg és szerénységem. Mondjuk az nem biztos, hogy rajtunk múlt, de maga az előadás KIBEBASZOTTKURVAEMBERFELETTIKIRÁLYSÁGOSHUBA S ZAMEG volt... Tudtam ám, hogy Forgács egy félisten, de tévedtem, egészen az. :-) Fergeteg volt. A könyvét meg vagy a Donát gyerektől vagy ha megveszi, Hercibogyótól elkérni, elolvasni.

Aztán még az is, hogy egész nap egymást fárasztottuk Herceggel, este meg, na jó az már tényleg túlzás volt, amikor kimondta, amit én akartam. Feljött az EDDA amikor a zenéről beszéltünk (mondjuk nemtom, hogy) és épp akartam mondani, mekkora szar a Szerelem keresi a szerelmet című nevetséges borzadály, amikor idézte a teljes versszakot, épp ahogy én szoktam... lepadlóztam kicsit. De legalább már tudom, mitől lettünk egymásnak helyből elsőre szimpatikusak. Aztán tényleg jó volt. Egymás ellen ment az ökörködés, Marica is egy légnyomás, Herci is, én se panaszkodhatok...

Ma meg: fetrengős nap. Elmentem egyetemre, aztán hazajöttem, főztem, ettem, aztán be az ágyba és olvastam. Meg megjött Edit aztán beszélgettünk. Kínban van a szentem. Meg ki is akar költözni, amit utálnék, mert imádom a hülyepicskut. Megtáncoltattam Jémacit (Barbicicalány, tudom, hogy olvasol, nem lett semmi baja, tök édi volt, majd megmutatom, milyen ügyes kis mackó) meg marháskodtam Edit fanja és szósölje érdekében... de leginkább fetrengtem és olvastam Quo vadist. Nagggyon tecc. Megyek is fel. Mind a könyv mind a pipicici igen nagy vonzóerőt képvisel perpillanat...

Csúcspont: tegnap-wholeday+mai nyugi
Mélypont: irgalmatlanul fájt ma a hasam, alig bírtam hazamászni


Jujj Mégvalami: TEGNAP ESTE A METRONÁL LÁTTAM SOM LAJOST!!!!!!!!!!

És még:
egész sok ideje eszembe se jutott a fiatalember. Hűtlen dög vagyok.
És. Attila viszont hejhej még érdekelne is. Csak ne lenne ollyan kikúrt messze. Jó vagyok nála... asszem, mert ő nálam szintén... hm kuckcuckuc

Csak azt már akartam írni korábban is, mert egy pár napja foglalkoztat, hogy milyen hűtlen vagyok! Elképesztő. Még gondolati síkon sem tudok hű maradni, na tessék, mi lesz itt ha a dolgok komolyra fordulnak. Egyik ámulatból a másikba esek, megismerem a fiatalembert, odaleszek egészen, aztán jön ez a gyönyörűség, és tessék. Hihetetlen. Vérlázító. Arra gondoltam, hogy van bennem egy jó adag az antik görögök szépségkultuszából. Nem tudok ellenállni a szépnek. Főleg ha férfi. És itt hagyjon mindenki békén, hogy egy férfi nem lehet szép, esetleg helyes. Helyes - ez meg milyen szó, kábé olyan, mint az hogy 'járni' valakivel... gyenge, nem mond semmit. A szépség axióma, alapfogalom, nem magyarázzuk és nem sajátítjuk ki.

Ja, Laci. Rágjam meg, boldog. Annyira örülök neki, komolyan, egészen felebarátinak érzem magam. Tényleg boldog vagyok a boldogságától. Mondjuk nem is ő lenne, ha nem keveredik egy ilyen francia filmekbe illő szerelmi történetbe... izgalmas lehet. Kicsit irigyeltem az életét ott a munkahelyén. Egyedi érzés lehet pénzt keresni, főleg sokat és úgy, hogy azt csinálod, ami az álmod volt. Majd én is... egyszer. Addig meg neki örülök.

Tényleg. Valahogy lenyugtattam magamban minden felesleges bolondságot, minden olyasmit, ami megtörheti váram... huh, nem lehetett egyszerű annak, aki az előző bejegyzésem olvasta, nem voltam túl rendben... nagyon kellet akkor... de már nem, vagyis de, csak kontrollálom. Mondjuk szívből utálom már kontrollálni folyton. Úgy odatenném már minden kiéletlen érzésemet valaki elé, tessék itt van, na ezzel kezdj valamit, ha tudsz, öreg!
Ehelyett persze vagyok, akinek lennem kell magam és a társadalom elvárásai szerint... nesze neked társadalom egy ló....t! Vince azt mondta, hogy társadalom nincs, azaz csak egyenként vannak egyének, személyiségek... küldött nekem a szentem (Éva útján)egy üzenetet és egy linket... annyira köszönöm, ha olvasod, drága!!! Boldog lennék, ha felvennéd velem a kapcsolatot (akosamezon@freemail.hu/gmail.com) kedves Mesterem. Csak önző érdekek miatt, ugyanis ha valahol elérhető közelségben tartózkodsz, általában tökéletesn bennem a harmónia, és napokig. Írj.

Persze a múltkori ráolvasás használt. Vagy csak a napok hozták úgy hogy megnyugodtam. Nem nagyon látom értelmét annak, hogy emésszem magam ilyen mindenféle dolgok miatt, bár túl sok a JEL a dologban, ami izgalmassá teszi és az is érdekes, hogy ha mellettem van, megmagyarázhatatlan szeretetet érzek. Semmi értelme. De van. Csak boldogít ha valahol, ahol vagyok, ő is van. És holnap látom. Holnapután is... jó lesz. Ez a hét jó lesz. Holnap Diadiadiaszülinap, kedden Forgács-előadás Szőke Herceggel (:-)), szerdán Médeia a Katonában 3M-mel(Mirella, Marica,Márk), csütrötökön vért adok, péntek még passz, de hogy szombaton ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁKKKKKKKKKKKOOOOOOSSSS, az tuti! És kellően zsongok is már, vagy kongok, mint nyelvetlen harang, magamban, ismét Ákossal szólva...

...otthon voltam most, nemrég értem vissza koliba, vagyis rég, de órák óta ülök a neten, Georgiet hallgatok, jóóóóóóó, gondolok Rá... meg ilyenek... anyukám fáradtnak tűnik. Ricsike jófej. Nagyapa kissé tintásan ugyan, de megdobott kis pénzzel... gyakrabban is ihatna, ha ilyen rendes lenne minden berúgáskor... :-)
aztán mik még... Quo vadist olvasom, csodálatos... persze a Cien Anost nem fogja leütni trónjáról de azért jó. Most Vincén jár az agyam, annyira szeretem, csoda egy fickó. Eszembe jut letegeződésünk története, ami ha nem velem esik meg, embernek nem hittem volna el...:-DDDDDD
beteges bennem ez a várakozás a holnapi viszontlátásra...
ennek örömére a holnapi viszontlátásra...
pá

Csúcspont: reggeli álmodozás, Shoot the Dog videoklipje, _Vince levele_, Freek, udvargereblyézés őszi napsütésben, ebéd, ja és ez a drága Attila, olyan édes volt ma, asszittem megzabálom, meg másképp is kedvem támadt hozzá... írtam is neki...huh...
Mélypont: dögmeleg a vonaton, a metron, a spárban, beszólós csöves az Örsön, de jó volt ez a nap semmi gáz

Most zenében jár az agyam és dallamokban írnék, támdádám.
Írnék most valami mélyet, mert tele vagyok írnivalóval, de nem bírok most alkotni, majd máskor

Most ezegyszer úgy alakul majd minden, ahogyan annak lennie kell, ahogy annak lennie lehet, ahogy _én_ akarom. _A_K_A_R_O_M_ .

Mert nem lehet, hogy minden pillanatban megdőlhet a nem kevés munkával, napról napra, sőt percről percre felépítgetett nyugalmam, harmóniám, egyetlen kincsem.

Legyen ez egy ráolvasás.
Legyen ez most egy varázsige.
Legyen úgy, ahogy én akarom.
Legyen úgy, ahogy én akarom.
Legyen úgy, ahogy én akarom.

Legyen nyugalmam mindig biztos váram.
Legyen harmóniám mindig messzirőll sugárzó.
Legyen bennem a béke az, amit korlát nélkül ajándékozhatok.

Váramat többé meg nem töri ember
VÁRAMAT TÖBBÉ MEG NEM TÖRI EMBER!

VÁRAMAT TÖBBÉ MEG NEM TÖRI EMBER!!!


Ámen.
Csak ne fájna ennyire.

Jaaaajjj... tényleg rosszul vagyok... ha létezik, akkor ez most _az_
mindegy.

Inkább írok egy száraz és vicces és személytelen bejegyzést, hogy kedves olvasóim, ti is jól szórakozzatok én meg még ne boruljak ki egy ideig.

Na.
Mikor is írtam? Ja józsi után, azóta a következő dolgok történtek: volt kommtréning szombat délelőtt, klassz volt, buli volt, meg minden, és az egyetlen gond az volt, hogy nem kerültem a Forgács mester csoportjába...brühühühühü
Eredményként kiderült egy személyiségteszt alapján, hogy csapatember vagyok, legerősebb tulajdonságaim az alkalmazkodás, a kompromisszumkeresés és a problémamegoldás, hurrá.
Meg ilyenek.

Megismetük kérem szépen, Szőke Herceget.
(tényleg szőke, nagyon és egy lovag, ahogy a barátnőjéről beszél, minden csaj elolvadt. és ez lesz a neve, mert amúgy úgy hívják, mint otthon a traktorost)

Volt gólyabál is. Rettenetesen éreztem magam. Tulajdonképp nem a bál hibája volt, a szervezők csak azt kúrták el nem kicsit, hogy nem limitálták a résztvevők számát, ennek eredménye: orbitális tömeg. Drága és pocsék volt a pia, és ami már tényleg nem az öcsisek hibája, hanem az egyetemé, tele volt a hely hihetetlen tajparasztokkal. Gondolok itt azokra, akik eléd másztak a ruhatárnál, akik fellöktek ugyanitt, akik a fejeden keresztül adták be a kabátot s hasonlók. Hihetetlen hogy ilyen emberek egyetemre járnak. Aztán, ami tetszett: szórakoztató volt nézni, amint egyes nem kevéssé illuminált állapotú hölgyek oda csüccsentek le a kilencvenezerforintos egyedi tervezésű ruhácskájukban, ahol azelőtt egy perccel mi álltunk cipőben... meg azokat a hölgyeket, akik az elfogyasztott szeszmennyiségtől még az eredeti állapotuknál is sokkal de sokkal hülyébbek lettek. Mondjuk hozott anyag... :-)

Ami dühítő volt, hogy mi itt nagy ügyet csináltunk a felöltözésből - kb három bejegyzéssel ezelőtt írtam az emiatt elcseszett pénzmennyiségről - és próbáltunk kulturáltan kinézni, ehhez képest voltak nők farmerben. (!!!egy bálon!!!)
Ami pedig teljesen tönkretette az est élvezhetőségének valamennyi esélyét, az a tűsarkaim voltak. Vááááááááááááááááááááááááááááááá vááááááááááááááááá váááááááááááááááá vááááááááááááá uhuhuhuhuhujujujujujujujujuj Ilyen szinten még soha semmi nem fájt. De tényleg. Azt a cipőt valami kibaszott nőgyűlölő pöcs tervezte direkte olyanra hogy hordhatatlan legyen. Oké mondjuk mit vérok egy nem egészen kétezerforintos cipellőtől? Hordanék pradát, abban nem fájna semmi, még akkor sem, ha igen, lévén ha annyi pénzed van, hm az már egész jó antidepresszánsnak.

Szóval ez volt.
Mindenesetre többé nem megyek, az tuti. Ott csesztük el hogy nem inkább a tuti hiperkirály living roomos buliba mentünk depechre őrjöngeni.

Apropó zene.
MEGVAN A JEGYEM A SZEGEDI ÁKOSKONCERTRE!!! FÉLÁRON!!! SE!!!

Viszont a piramisra tuti nem tudok elmenni.

Na, ennyit mára.
Nem lett vicces. Meg szórakoztató sem. Bocs.



pá
Csúcspont: hagyjuk
Mélypont: jajjjjjjj tűsarok

írok majd még
mert az talán lenyugtat
de most nagyon menni akarok már pedig annyira jó itt Judynál csak azt érzem hogy jobb lenne már a tűsarkúmban bötézni és rohanni vissza tarka fészkemre, ágyba bújni és reszketni kicsit

"üres estémben úgy keringek
mint ketrecében tébolyult vad
vagy házi és hasznos
állat és barát"

hah hah hah szenvedek.
Most nagyon. Nem jók nekem ezek a sok lélekmegérintések.

"hajammal tömd ki puha párnád
csontom is jó lesz dobverőnek
fogaimból fűzött gyöngysor
ékszere a jövendőnek"

"mire ez a nagy várás? Ejnye. "

Most kellene valami, ami megnyugtat, de egyre feszültebb vagyok ezt is úgy gépelem mint egy szabadnapos titkárnő, máskor meg tök lassan megy. Áh, nem vagyok dühös, meg más bajom sincs. Mindjárt meghalok.

Jozsó a legjobb pasi Budapesten, remélem ezt mind tudjátok. Gyengébbek kedvéért és az esetleges félreértések és mellékhatások elkerülése végett, nem bepasiztam, (azt piros villogó extralardzs betűkkel hoznám diszkréten a blogom olvasó barátaim tudomására és visítanék is ám ) hanem egyszerűen a józsefvárosi piac csodái elvarázsoltak és többé nem menekülök, imádom, szeretem és azt akarom, hogy az egymáséi legyünk. Now and forever, amen.
A dolog oka nem a múltkor említett elkúrt sokezer forintos bevásárlás volt, hanem az a rendkívül ritka és elképzelhetetlenül különleges, már-már csodaszámba menő dolog, hogy józsin vettem magamra melltartót!!! (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
Ez a dolog csak annak a ténynek a fényében csodálatos, hogy a melltartógyártók (ha van olyan) csak kikúrt melletlen nőkre csinálnak cicifixet, akik különben is csak dekorációnak hordják, mert hát egyébként minek, én nem tenném a helyükben ám... szexi vagyok, mi?

Jaaj depechet hallgatok és kibeba...király. Itt beszúrnék egy dalszöveget mára, küldöm anyunak, apunak nem mert dögöljön meg, és a barátaimnak és mindenkinek aki szereti és főleg a fiatalembernek, mert pl csak úgy

Depeche Mode: Judas (gondolom Martin írta a szöveget mert majdnem mindet az az angyal szokta, vegyétek és egyétek, csodagyönyörű, a zenéért keress meg)

Is simplicity best
Or simply the easiest
The narrowest path
Is always the holiest
So walk on barefoot for me
Suffer some misery
If you want my love
If you want my love

Man will survive
The harshest conditions
And stay alive
Through difficult decisions
So make up your mind for me
Walk the line for me
If you want my love
If you want my love

Idle talk
And hollow promises
Cheating Judases
Doubting Thomases
Don't just stand there and shout it
Do something about it

You can fulfill
Your wildest ambitions
And I'm sure you will
Lose your inhibitions
So open yourself for me
Risk your health for me
If you want my love
If you want my love
If you want my love
If you want my love

Bocs a kis intermezzoért, hol is jártam? Ja melltartó. Jelentem kettőt is vettem ám. Csúcsszexi, ha érdekel a tarkarét kettőtizennyolcban megmuti... és kettő bugyit is, azok még csúcsszexibbek. Azt nem muti meg mert ahhoz regisztrálni kell a rajongói oldalamon, ami balodalt található kb a balmellem és a tüdőm alatt és sokat mocorog ütemesen szóval ügyes nyilasok előnyben...
úgyhogy van már szép fehérneműm. És ma sem mentem el a filterbe, hogy keressek valami közönséget szegényeknek... brühühühühühühü... de holnap gólyabál (mér nem vagyok lelkes?) és Judynál alszom, és a drágaszentem azt mondá, hogy van külön szoba és felvihetek mindenféle csúnyarondát :-) de én nem ám vagyok olyan sohase pasizok, biza! Ja a melltartóvásárlás nem volt egyszerű eset. Mesélem. Meglátom hogy van értelmes méret, kérdem a csíkszemű vénkurvát, lehet-é próbálni, mondja, lehet, igen mindezt buzi kínai akszenttel,(itt jegyzem meg nem vagyok nacionalista nagyon de ezek eltakaríthatnák magukat innen) betessékel a stand mögé és meginvitál, hogy itt ez a sok cicifix feltornyozva, csüccs le mögéjük, ő beáll mögém, valami nagykabátot kifeszít, azt' aggyadnekitoljadneki. Mondjuk bármit bevállalok két új melltartályért...ezt is megtettem és siker!!!

Más. Négyötöd lett a szemiotika zéhám!!! Király? Király! Azért négyötöd azt mondá az esztinéni mert egy pont hiányzott az ötöshöz, na ahhoz képest hogy mennyire pánikban mentem oda, egész jó. De hogy ma milyen gáz volt az óra az hihetetlen. Írtam egy "óravázlatot" ami kábé szabad asszociációk az órán elhangzottakra... majd felteszem a blogra és ezután mindig írok majd mert beszarás.

Aztán tegnap éjjel csak lézengtünk meg fetrengtünk a koliban a dohányzóban. De rengeteget beszélgettünk Edittel és az jó volt. Jó a legtöbbet az eheti kálváriánkról de akkor is. Meg a fiatalembert is említettem, de igazából én sem tudom, mi van. Itt volt a minap és annyira jól nézett ki, már amennyira, tényleg nem tartom egy donjuannak de nekem egyre szebb sajnos, de mikor beáramlott a múltkor a teljes band a szobába és húúú...pirospulcsiszexirajtaazám meg túl gyakran rajzolom magam elé az arcát.
Mindegy. Arra jutottam, hogy gátlástalanul rá fogok nyomulni, asszem. Valami. Nem tudom azt hogy kell rég voltam tizenhat... de megcsinálom, egy próbát megér, annyi baj érhet, hogy földig alázom magam, na és?

(itt egy dalt csak neki csak most depeche mode - world in my eyes az a rész főleg, hogy "that's all, there is, nothing more than you can feel now that's all there is" meg az hogy " let me take you on a ship, on a long long trip, your lips close to my lips")

Mindenesetre megpróbálok valamit eszközölni, csak jöjjön ki úgy a helyzet. És ki fog jönni. Na tényleg elég mára, majd gólyabál után másnaposan ígérem lejövök és írok megint - nagy fless lesz
pápá

Csúcspont: undi-mekiskaja-zabálás+teázás a bródyban+Mirellával cseting
Mélypont: buta picsa cicalányok szemiotikán, akik olyan sötétek, hogy alapdolgokat sem képesek felfogni, de sebaj mert szépek

Ami kell is egy, a józsefvárosi piacon eltöltött tartalmas délelőtt után... itt érti mindenki mire gondolok, csak sétál az ember a kellemes szotyi-hörcsög-gyros-kínaikaja-kínai-Cészagban, erőssen szorongatva a táskáját és költi a lét. Ebben is sikeres voltam ma, örömmel jelentem. Vettem kabátot, alkalmifelsőt, szempillaspirált, parfümöt(Halloweent, végrevégrevégre,tök olcsón), kistasit a bálra, füstölőt a szobába meg ilyesmi... GÖRÉNY (SŐT, BÖSZME) SOK PÉNZT ELKÚRTAM!!!

Ez volt. Most kezdek megéhezni, és mennék is már vissza tarkácskára, de ott mostanság veszélyzóna van undifaszarcok miatt...de erről bővebben csak élőben adhatok tájékoztatást... a lényeg, hogy nem tudok még visszamenni, pedig ott vár a tegnap főzött fincsi krumplipürém és az otthonról hozott husika... ahhh, megkordult a gyomrom, ezzel jelezve, hogy legyek szíves és gondoljak valami másra.

Pillanatnyilag csak a szobánkban zajló esetleges eseményekre vagy a fiatalemberre, vagy a kajára, vagy az elkúrt pénzemre tudok gondolni...

Gyors fejszámolás után, kabát:10000, alkalmifelső:3800, szempillaspirál:2000, parfüm:3300(boltban 10000), kistasi:2000, füstölők:400, azaz elcseszerintettem röpke két óra alatt 21500, azaz huszonegyezerötszáz forintot. Brr... sosem tettem még ilyet az anyukám előzetes véleményezése nélkül, tehát még vár rám egy kellemetlen telefonbeszélgetés ezügyben. Bár végülis csak 1500zal költöttem többet az előre eltervezettnél, bár nem vettem cicifixet, mert a bunkó tajparaszt nő elpakolt, pedig igen láthatóan vásárolni akartam. Taplow. Sőt vettem volna ám egy cipőt is mert nem nagyon tudok miben járni, lévén az edzőcipőm szétment, a csincicsizmámban meg nem bírok végigmászkálni egy napot...

Sebaj. Az meg hogy mikor merem megközelíteni a lakóhelyemül szolgáló ojjektumot, Tarkarét 218as szobát... rejtély.

Fiatalemberről annyit, hogy ma láttam a kedvest, de nem vett észre... a kis elvarázsolt, mindig úgy járkál az utcán, mint aki erőssön be van szívva vagy csak lazán tíz centivel a föld felett jár, valszleg ezért megy olyan imbolyogva egyébként. Vagy csak zene szól a kis művésznek a fejében és annak a ritmusára andalogik...
ennyit Róla

Így aztán mivel kimerítettem minden eszembe jutó témát, kénytelen vagyok ismét a krumplipüré felé vezényelni gondolataimat, ami miatt aztán vállalva egy esetleges inflagrantinérés veszélyeit jövőbeli lelki és szellemi fejlődésemre nézve, mégis megkockáztatom lassan hogy elindulok hazoá.

Már három óra píemm úgyhogy talán oké leszek.
Hattól filmet nézek, gondolom...
négyre otthon lehetek, jujuj, rizikós.

Mindegy megyek. Hogy az Elfújta a szélből idézzek:
"Miért a gyomor parancsa a legsürgetőbb valamennyi közül...???"

pápápápá

Csúcspont: Halloween occsón ...nyem draga, olcó...
Mélypont: nem vagyok elájulva a felsőtől, amit vettem, de nem volt jobb

írok már kicsit.
Tegnap este is akartam, de leültem aztán meg nem volt meg mégse a handzsulat... Egészen szürreális volt a tegnap jó része. Most ez lehet egy erősen tényfeltáró sőt leleplező jellegű dolog, az érintettnek mindenképp, de let it be...
>Szóval utaztunk tegnap a vonaton. Tulajdonkpp ez volt. Semmi. Ettünk almát is. ("...meg ráklevest rengeteg tésztával..."-hogy kicsicsillum idézzem... de ez csak asszociáció.) A dolog pikantériáját az a folyton a kisagyamban motoszkáló tudat adta meg, miszerint egy pár éve ezt fizikailag nem bírtam volna elviselni. És nem a gyűlölet miatt. Itt lehet gondókodni, tessék...
Emlékszem, amikor egyszer a buszon találkoztam vele, nem bírtam megállni mellette, rendesen fizikai rosszullét tört rám. Arrébb kellett állnom, hogy ne érjen hozzám még a ruhája csücske sem, mert attól levert a víz.
Ez már nagyon nincs így. Ami a dolog fényében elég vicces. Tehát amikor embert öltem volna minden vele töltött másodpercért, akkor semmi, kb két kezemen meg tudnám számolni találkozásaink számát. Most meg itt van. Jó eséllyel találkozni fogunk kb kéthetente három és fél órára. Itt jön a klasszikus sokat emlegetett konklúzió: Istennek van humora. (Na ja, csak fekete.)
Oké, ha teljesen őszinte vagyok, és miért ne, be kell valljam, hogy igen motoszkált bennem a vágy hogy néha hozzápiszkáljak. Nem, ez így nem igaz, mert konkrétan megdörgöltem volna azt a szép széles hátát meg úgy beleragadtam volna a kis hajába, de ez csak egyszer-kétszer jutott eszembe... szóval semmi, tegnap se foglalkoztatott és ma is csak most hogy leültem.

Meg ma a fiatalembert is láttam. Na ő sokkal inkább foglalkoztat.
Még mindig, vesszen meg. Bár legalább csak ez van, de nem fáj. Most. Még.

Mennem kell ma Judymhoz, úgyhogy lassan indulnom köllene. Szombaton meg remélem jó lesz. Pontosabban azt remélem, hogy kibebaszottkurvaeszementállatkirály - faszabaromoltárpörgős - -állatkodóstombolósagyszéttépős lesz, de erre, lássuk be, az esély oly apró, mint azon bizonyos hangya azon bizonyos testrészén azon bizonyos furunkulus.

>Leadtam a statbeadandót!!! Kircsi.
Meg ilyenek és vettem ma három pár zoknit is.
Meg a fejem is fájt. Már nem. Most megyek vacsizni.
Meg mosni kellene...

Na ez a mai bejegyzés elég gagyi lett, bocs érte. Be is fejezem ám, például most.
pá

Csúcspont: semmi, unalmas és rosszkedvű fejfájós nap volt+hideg is
Mélypont: kb ugyanez

Na hát igen. Itt vagyok a kúriában és most épp valami nyálfolyam nóta szól, eddig meg undorító tuccogás, diumbisum genny... komolyan, imádom az itthoni arcokat, olyan kedvesek, édesek, imádnivalóak, de a pocsék "zenei" ízlésükön csak a jó Isten segíthetne, de nem teszi, és nem értem, miért. Komolyan: Szűcs Judith: Mondd, mit tegyek,hogy érezd? c. száma szól, ez itt magasművészetnek számít én meg most pont Roberto drágaszentem, meg Dia, meg Mami, meg Mirella meg (te jó ég ez már beteges), Stipi társaságára vágyom!!!

ezt a szöveget sasold:
"...a szívemhez nőttél, hogy a lelkemben élj..."
erre mondta drágaságom Szuzikám azt oly gyakran hogy: O_D_A_B_A_S_Z_!!!

Ó igen végre valami használható, mert most a Ha volna még... szól és ez már eggyel jobb mert ez a Pély ugyan egy köcsög de énekelni tud, ezt lássuk be. A buzija. Tegnap láttam a Zalatnay kiszabadulását és első kinti napjait megörökítendő létrehozott riölitit és volt benne csicsolína, elmentek partizni együtt, éted, a két ötvenes luvnya, valami klubba, csicsolína rázogatta kurvaszarul ritmus mellett a keményre szilikonizált cickóit, komolyan, rettenetes volt. És ekkor, odaugrott hozzá a mittoménhogyhíják Dorina, a Pély csaja és extázisban vinnyogni kezdett, hogy te jó ég, már ezer éve meg akarja ismerni a csicsolínát és kábé ő a példaképe és táncoljon má vele de azonnal és puszi és pacsi és teljesen kész volt a csaj, hogy egy ekkora (kurvát-a szerk.) személyiséget láthat.
Azért kemény csajok vannak a média által felkapva. Ezen az alapon én sose leszek, már ami a kivillantott cicibimbiket és popsikat illeti, de én abszolúte túl fogom élni mellőzöttségemet, azt hiszem így előre. Ha a talán használható agyamból meg tudok élni, akkor valahogy kiheverem majd ezt a tradzsedit, ígérem. Majd szedek antidepresszánst.

Aztán, mit még? Hát ma nagyon sokat melóztam. Édesanya dolgozott, meg még sztem perpillanat is, én meg házitündérkedtem. Kimostam kábé kétheti szennyest vagy nem tom de sok volt, aztán mosogattam, csináltam magamnak kaját (jézus ereje de éhes vagyok), porszívőóztam, sepregettem, felmostam, elpakoltam a két hete gyűlő kiszedett-egyszerfelvett-demégtiszta ruhákat és kupikat meg pakoltam a kandallóba a fát de mégsem lett meleg. Ja megjött az avon, aminek azért érdemes betűt szentelni, mert benne volt az új csodaszupi alapozóm (lesz szép porcelánbőröm, bibibí, ha már az edeti nem az) meg púderem, meg a hipiszupcsi három miniszájfényem, amiket máris imádok, mert tök jól állnak,most tényleg nem azért,hogy itt fényezzem magam, de tényleg klasszak...
na kipicsáskodtam magam...

Az a rossz, hogy hiába vagyok itthon, nem látom értelmét. Anyukát is kb annyit láttam amikor hazajött tizenegy után addig amíg el nem aludtam mellette, persze előtte jól megröhögtettem őket Ricsikével, mikor előadtam neki Haxit. Kinyúltak. De a mai nap pl a legjobb az volt, mikor egyedül lévén a házban, teli torokból énekeltem minbdenféle Ákos és Depesmód dalokat és ami igazán jó, hogy nemcsak a lelkivilágom élvezte, hanem a fülem is, ami jó jel, ha a Roberto drágaszentem és Gergő által tegnapelőtt alapőított blueszenekar énekesnője kívánok lenni...pl ma sikerül három vagy négy rekesztett hangot énekelnem, na milyen vagyok? Tök jó amúgy, tessék felfedezni. :-)

Ja, tök jó: túl vagyok a szemiotikán!!! Végre, végre, végre!!! Bár így beleásva magam a témába, már elkezdtem értelmet találni a dologban... ja és a tanárnő extra jó fej volt, nem esszéset írtunk, hanem tesztet és így jól is sikerült. Úgy számolgattam hogy kábé lesz huszonkét-három pőontom és az már négyes. Mondjuk bennem van a stréber és elhatároztam hogy belehúzok és tanulni fogok mert igenis szeretnék nemcsak a koli társadalmi "elitjébe", hanem az egyetem szellemi "elitjébe" is tartozni. Meg az nema hogy olyan nagyszájú faszarcok mint pl a Donát kiemelten szerepel a csoda ötöse miatt. Jelzem, Mirella is ötöst írt csak ő a csendes értelmiségi lesz nem a pofázós médiasztár... nem tudom miért, de ez a Donát extrakurvamód antipatikus számomra...

Ja a furcsa hangulat: Írtam Zolinak egy iwiwes üzcsit, tök kedves voltam, legalábbis annak szántam, és voltam pofátlan reflektálni

(vááááááááááá most veszem észre már megint ez a fos Szűcsjudit szól, belepusztulok)

szóval azt írta a szentem igen elkeseredett hangon az iwiwes adatlapjára, hogy keresi álmai nőjét, de már lassan lemond az ügyről és várja a jelentkezőket, ebből én arra mertem következtetni igen éles elmével, hogy netán nincs már meg a csaja, akit a múltkor lelkes, de nem kimondottan a szerelmes férfi hangján emlegetett, a következőkeépp: "ez a mostani csaj ez elég jó kis nő, csak nagyon fiatalka, húszéves, mint te... nagyon sok van még neki hátra az egyetemből, meg nagykállói..."
tehát mostmár valszleg ez az "elég jó kis nő" sincs meg neki én meg voltam oly bátor és pofátlan
hogy ugyan csak egy negyed mondat erejéig, de céloztam neki arra, hogy esetleg jelentkeznék az Álmai Asszonya szerepre. Ami igaz is, bár, mint tudjuk a korábbi "lelkesedés" már elmúlt irányába... de azért egy kedves üzenetet megért, mert egyébként is szívesen lógnék vele sokat, elég jól eldumáltunk a múltkor is ahhoz képest hogy azelőtt kb az utolsó hosszabb beszélgetésünk három-négy évvel azelőttre tehető. Közvetlen volt és kedves. Egy közvetlen és kedves fiú barátnak is megtenné nemcsak férfiállatszexrabszolgának... :-)
Nem tudom mit fog szólni az üzenezhez, azt meg pláne, hogy mit szól ha olvassa a blogom. (ha igen, itt megírom, igen, kedves Zoltán, nagyon jó pasinak tartalak, évekig odavoltam érted keményen, s bár már ez nincs így, azért szívesen járkálnék veled ide-oda pl moziba vagy borozni)

hűdemocsok hosszú lett aki ezt végigolvasta, azt tényleg érdekli mi van velem, köszönöm

Csúcspont: Tű a vénánt énekelni hangosan és _jól_(három reksztett hang, igen!!!)
Mélypont: hullafáradtság a házimunkától+csak kárt teszek, ha hazajövök, ma is eltörtem a felmosó kicsavarómicsodáját... (huh nem tudok írni,pedig nincs is műkörmöm, mint Mariann kedvenc buta csopitársam írta, aki a műkörmei miatt nem tud normálisan írni nem mintha egyébként tudna...)